Az Oktatói Hálózat szegedi tagozata nyílt levelet írt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szenátorainak.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy több másik egyetem mellett a Szegedi Tudományegyetem is alapítványi fenntartásba kerülhet. Az átalakítással kapcsolatban Rovó László, az egyetem rektora azt mondta, "nincs semmilyen nyomás, még az sem biztos, hogy lesz egyetemi átalakulás".
A fenntartóváltás ellen azonban már aláírásgyűjtésbe is kezdtek. Az egykori és jelenlegi hallgatók szerint az "elmúlt évek eseményeit alapul véve nem hisznek abban, hogy az új működési modell a tudományos kutatómunkát, oktatást és az egyetem autonómiáját biztosítaná." Most pedig az Oktatói Hálózat szegedi tagozata írt egy nyílt levelet, amelyben arra kérik az SZTE szenátorait, hogy szavazzanak az átalakulás ellen.
"Jelen helyzetben mi, és kiváltképpen Ön, azzal a kihívással szembesülünk, hogy vajon átruházzunk-e minden önrendelkezési jogot egy nem általunk választott öt fős kuratóriumra, amelynek tagjai életük végéig teljes hatalmú vezetői lesznek ennek a közösségnek: átszervezhetik az egyetem struktúráját, elbocsájthatnak oktatókat és kutatókat, eldönthetik, milyen képzések induljanak és ne induljanak" - olvasható a levélben.
Az tehát a kihívás, hogy önként lemondunk-e önrendelkezésünkről egy olyan struktúráért cserébe, ahol teljes mértékben ki vagyunk szolgáltatva öt fő akaratának - teszik hozzá.
A levélírók szerint feltehetően szólnak racionális-gazdasági érvek az átszervezés mellett, de arra kérik a szenátust, hogy mérlegelje az érveket és az értékeket. "Megéri-e rövid távú gazdasági érdekek és hasznok nevében feláldozni az Egyetem önrendelkezési jogát? Mennyi pénzért érdemes eladni ezt a jogot? A következő évekre kilátásba helyezett többszáz milliárd forint és a megígért 2x15%-os béremelés elegendő összeg ehhez? Lehet, hogy az Egyetem öt vagy tíz évig hasznot fog húzni ebből az üzletből. De a Szegedi Tudományegyetem több mint egy évszázada ennek a városnak a szerves része, és Önnek mint e közösség választott képviselőjének nem öt vagy tíz évre kell előre gondolkodnia, hanem száz vagy kétszáz évre" - fogalmaznak.
Mi lesz akkor, ha tizenöt-húsz év múlva a választott kuratórium saját érdekei alapján szétforgácsolja az Egyetemet, ha leválasztja a klinikai központot, ha más egyetemekhez szervez ki karokat és képzéseket, ha megakadályozza a zenész-, a művész- a pedagógusképzéseket? Mit fog tudni mondani unokájának, ha azt kérdezi öntől 2050-ben, hogy miért nem lehet ma Szegeden irodalmat, szociálpedagógiát vagy zeneszerzést tanulni, holott ebben a városban a 21. század elején még egy virágzó egyetem működött?
"Kérjük Önt, hogy szembesítse magában a rövidtávú gazdasági előnyöket azokkal az igazi értékekkel, amelyek most végleg elveszhetnek. Kérjük, szavazzon az átalakulás ellen!" - zárják a levelet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
