Az Oktatói Hálózat szegedi tagozata nyílt levelet írt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szenátorainak.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy több másik egyetem mellett a Szegedi Tudományegyetem is alapítványi fenntartásba kerülhet. Az átalakítással kapcsolatban Rovó László, az egyetem rektora azt mondta, "nincs semmilyen nyomás, még az sem biztos, hogy lesz egyetemi átalakulás".
A fenntartóváltás ellen azonban már aláírásgyűjtésbe is kezdtek. Az egykori és jelenlegi hallgatók szerint az "elmúlt évek eseményeit alapul véve nem hisznek abban, hogy az új működési modell a tudományos kutatómunkát, oktatást és az egyetem autonómiáját biztosítaná." Most pedig az Oktatói Hálózat szegedi tagozata írt egy nyílt levelet, amelyben arra kérik az SZTE szenátorait, hogy szavazzanak az átalakulás ellen.
"Jelen helyzetben mi, és kiváltképpen Ön, azzal a kihívással szembesülünk, hogy vajon átruházzunk-e minden önrendelkezési jogot egy nem általunk választott öt fős kuratóriumra, amelynek tagjai életük végéig teljes hatalmú vezetői lesznek ennek a közösségnek: átszervezhetik az egyetem struktúráját, elbocsájthatnak oktatókat és kutatókat, eldönthetik, milyen képzések induljanak és ne induljanak" - olvasható a levélben.
Az tehát a kihívás, hogy önként lemondunk-e önrendelkezésünkről egy olyan struktúráért cserébe, ahol teljes mértékben ki vagyunk szolgáltatva öt fő akaratának - teszik hozzá.
A levélírók szerint feltehetően szólnak racionális-gazdasági érvek az átszervezés mellett, de arra kérik a szenátust, hogy mérlegelje az érveket és az értékeket. "Megéri-e rövid távú gazdasági érdekek és hasznok nevében feláldozni az Egyetem önrendelkezési jogát? Mennyi pénzért érdemes eladni ezt a jogot? A következő évekre kilátásba helyezett többszáz milliárd forint és a megígért 2x15%-os béremelés elegendő összeg ehhez? Lehet, hogy az Egyetem öt vagy tíz évig hasznot fog húzni ebből az üzletből. De a Szegedi Tudományegyetem több mint egy évszázada ennek a városnak a szerves része, és Önnek mint e közösség választott képviselőjének nem öt vagy tíz évre kell előre gondolkodnia, hanem száz vagy kétszáz évre" - fogalmaznak.
Mi lesz akkor, ha tizenöt-húsz év múlva a választott kuratórium saját érdekei alapján szétforgácsolja az Egyetemet, ha leválasztja a klinikai központot, ha más egyetemekhez szervez ki karokat és képzéseket, ha megakadályozza a zenész-, a művész- a pedagógusképzéseket? Mit fog tudni mondani unokájának, ha azt kérdezi öntől 2050-ben, hogy miért nem lehet ma Szegeden irodalmat, szociálpedagógiát vagy zeneszerzést tanulni, holott ebben a városban a 21. század elején még egy virágzó egyetem működött?
"Kérjük Önt, hogy szembesítse magában a rövidtávú gazdasági előnyöket azokkal az igazi értékekkel, amelyek most végleg elveszhetnek. Kérjük, szavazzon az átalakulás ellen!" - zárják a levelet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
