Megszólalt a modellváltással kapcsolatban a szegedi egyetem rektora is

Rovó Lászlót, a Szegedi Tudományegyetem rektora azt mondta, "nincs semmilyen nyomás, még az sem biztos, hogy lesz egyetemi átalakulás, ezt szeretném hangsúlyozni".

  • Eduline

Az egyetemátalakítással kapcsolatosan fontos leszögezni, ha az egyetem a megfelelő információk birtokában úgy dönt, elindulunk ezen az úton, akkor ezen fogunk elindulni. Nincs semmilyen nyomás, még az sem biztos, hogy lesz egyetemi átalakulás, ezt szeretném hangsúlyozni

- idézi a szeged.hu a rektor szavait. "Megnézzük a lehetőségeket, minden oldalnak vannak előnyei, hátrányai. Valamikor a jövő héten eldöntjük, átalakul-e az egyetem, vagy marad minden a régiben. Nagyon óvatosan kell fogalmazni" - emelte ki Rovó Lászlót.

Úgy gondolja, egy modern, az elvárásoknak jobban megfelelő, aktívabb, a gazdasággal jobban együttműködő egyetem „a kelet-európai régió legnagyobb kutató és oktatóközpontjává válhat".

Ahogy már írtunk róla, a modellváltás ügyében összehívott ülést hétfőn tartották meg, és elvileg január 29-án kellene a szenátusnak döntenie. A hvg.hu forrásai szerint hétfőn mindössze 5-6 szenátusi tag próbált érvelni amellett, hogy nem kellene rohamléptekkel belevágni egy olyan modellváltásba, aminek részleteit nem ismerik, és arra kérték a rektort, hogy próbáljon időt kérni az ITM miniszterétől.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.