Friss felmérés: az itt tanuló külföldi diákokat is megviselte a bezártság és a stressz

A Magyarországon tanuló külföldi diákokat is megviselte a koronavírus-járvány miatti bezártság - írta szerdai számában a Népszava a Tempus Közalapítvány felmérését idézve.

  • Eduline/MTI

A 2019/2020-as őszi félévben 38,4 ezer külföldi hallgató kezdte meg tanulmányait magyar egyetemeken – derült ki az Oktatási Hivatal (OH) a lap megkeresésére küldött adataiból. Németországból és Kínából érkezett hazánkba a legtöbb külföldi egyetemista.

A Tempus Közalapítvány már nyáron vizsgálta, hogy a Magyarországra érkező hallgatók életét, tanulmányait hogyan érintették a tavaly márciusban kezdődött korlátozások, valamint az átállás a távoktatásra.

Az alapítvány felmérésből kiderült, hogy a külföldi hallgatók többsége (59,6 százalék) önköltséges formában tanult, mintegy harmaduk (27 százalék) a Stipendium Hungaricum programban vett részt, 13,3 százalékuk pedig az Erasmus+ program keretében tanult Magyarországon.

A mintegy nyolcezer hallgató megkérdezésével készült felmérés válaszadóinak 63 százaléka szerint a járvány többnyire nagymértékben, meghatározóan befolyásolta tanulmányaikat. A diákok 40 százaléka jelezte, hogy növekedett a tanulásra fordított idő a távoktatás ideje alatt, ugyanakkor 25 százalékuk kevesebb időt tudott fordítani tanulmányaira. Utóbbiban nagy szerepe volt például annak, hogy az időbeosztás tervezése nehézséget okozott karantén idején, de a tanulásra szánt hely megfelelő kialakítása, az önálló tanulás, valamint a motiváció, a figyelem fenntartása is többeknek nehézséget okozott.

A hallgatók 65 százaléka számolt be karantén ideje alatti szorongásról és stresszről, mintegy 61 százalékuknak a hazautazással kapcsolatos terveiket is el kellett vetniük. A diákok felét az elzártság és az egyedüllét is megviselte, 20 százalékuk pedig előítéletességgel, diszkriminációval is találkozott.

Az egyetemek oktatási, tanulmányi támogatását - például online tananyagokkal - a hallgatók 88 százalék jónak találta, ugyanakkor néhány fontos szolgáltatás, mint a pszichológiai vagy a nyelvi támogatás szerintük kevés intézménynél jelent meg kielégítően.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.