Kik kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat és mi alapján?

Ha nem vagytok tisztában azzal, hogy milyen ösztöndíjakra pályázhattok és mikor igényelhetitek, akkor érdemes utánajárni. Most a tanulmányi ösztöndíjat néztük meg.

  • Eduline

Mikortól kaphatok tanulmányi ösztöndíjat és mi alapján döntik el, hogy jogosult vagyok-e rá?

- kérdezte egy elsőéves olvasónk.

Gólyaként tanulmányi ösztöndíjat, csak az egyetem második félévében kaphattok először, hiszen az első féléves eredményeitek után lesz csak féléves átlagotok, ami alapján dönthet az egyetem, így viszont lassan aktuális lesz. Nagyon fontos, hogy csak akkor kaphattok tanulmányi ösztöndíjat, ha államilag támogatott és nappali képzésen tanultok. Ha önköltséges formában tanultok, egyéb támogatások után kell néznetek.

Mennyi az annyi?

A jelenleg hatályos rendelet szerint a tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félévre adható, és a hallgatók maximum az fele kaphat, mégpedig úgy, hogy minden hallgató ösztöndíjának havi összege elérje a hallgatói normatíva öt százalékát. 2020-ban emelkedett a hallgatói normatíva éves összege, mégpedig 166 600 forintra nőtt hallgatónként - mivel ez a szám érvényes 2021-ben is, a minimum támogatás 8330 forint lesz.

Azt, hogy pontosan mi alapján döntik el az egyetemek, kaphattok-e ösztöndíjat, az egyetemi szerződésetekben és az általános egyetemi szabályzatban találjátok meg. Ha valamiben nem vagytok biztosak, a részletes szabályokról érdemes a saját egyetemeteken érdeklődni, mivel intézményenként eltérő, hogy milyen tanulmányi átlaghoz kötik az ösztöndíjat. Illetve azt is érdemes megnézni, pontosan hogyan súlyozzák az adott féléves átlagot, ugyanis ennek számítása sem mindenhol egyezik.

Ösztöndíjprogram indul a távol élő magyar diákoknak, cserébe két év közösségszervező munkát kérnek

A program a Magyarországról elköltözött, máshol élő fiataloknak szól, és az a célja, hogy megerősítsék az országhoz való kötődést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.