Ha nem vagytok tisztában azzal, hogy milyen ösztöndíjakra pályázhattok és mikor igényelhetitek, akkor érdemes utánajárni. Most a tanulmányi ösztöndíjat néztük meg.
Mikortól kaphatok tanulmányi ösztöndíjat és mi alapján döntik el, hogy jogosult vagyok-e rá?
- kérdezte egy elsőéves olvasónk.
Gólyaként tanulmányi ösztöndíjat, csak az egyetem második félévében kaphattok először, hiszen az első féléves eredményeitek után lesz csak féléves átlagotok, ami alapján dönthet az egyetem, így viszont lassan aktuális lesz. Nagyon fontos, hogy csak akkor kaphattok tanulmányi ösztöndíjat, ha államilag támogatott és nappali képzésen tanultok. Ha önköltséges formában tanultok, egyéb támogatások után kell néznetek.
Mennyi az annyi?
A jelenleg hatályos rendelet szerint a tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félévre adható, és a hallgatók maximum az fele kaphat, mégpedig úgy, hogy minden hallgató ösztöndíjának havi összege elérje a hallgatói normatíva öt százalékát. 2020-ban emelkedett a hallgatói normatíva éves összege, mégpedig 166 600 forintra nőtt hallgatónként - mivel ez a szám érvényes 2021-ben is, a minimum támogatás 8330 forint lesz.
Azt, hogy pontosan mi alapján döntik el az egyetemek, kaphattok-e ösztöndíjat, az egyetemi szerződésetekben és az általános egyetemi szabályzatban találjátok meg. Ha valamiben nem vagytok biztosak, a részletes szabályokról érdemes a saját egyetemeteken érdeklődni, mivel intézményenként eltérő, hogy milyen tanulmányi átlaghoz kötik az ösztöndíjat. Illetve azt is érdemes megnézni, pontosan hogyan súlyozzák az adott féléves átlagot, ugyanis ennek számítása sem mindenhol egyezik.
Ösztöndíjprogram indul a távol élő magyar diákoknak, cserébe két év közösségszervező munkát kérnek
A program a Magyarországról elköltözött, máshol élő fiataloknak szól, és az a célja, hogy megerősítsék az országhoz való kötődést.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
