Kik kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat és mi alapján?

Ha nem vagytok tisztában azzal, hogy milyen ösztöndíjakra pályázhattok és mikor igényelhetitek, akkor érdemes utánajárni. Most a tanulmányi ösztöndíjat néztük meg.

  • Eduline

Mikortól kaphatok tanulmányi ösztöndíjat és mi alapján döntik el, hogy jogosult vagyok-e rá?

- kérdezte egy elsőéves olvasónk.

Gólyaként tanulmányi ösztöndíjat, csak az egyetem második félévében kaphattok először, hiszen az első féléves eredményeitek után lesz csak féléves átlagotok, ami alapján dönthet az egyetem, így viszont lassan aktuális lesz. Nagyon fontos, hogy csak akkor kaphattok tanulmányi ösztöndíjat, ha államilag támogatott és nappali képzésen tanultok. Ha önköltséges formában tanultok, egyéb támogatások után kell néznetek.

Mennyi az annyi?

A jelenleg hatályos rendelet szerint a tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félévre adható, és a hallgatók maximum az fele kaphat, mégpedig úgy, hogy minden hallgató ösztöndíjának havi összege elérje a hallgatói normatíva öt százalékát. 2020-ban emelkedett a hallgatói normatíva éves összege, mégpedig 166 600 forintra nőtt hallgatónként - mivel ez a szám érvényes 2021-ben is, a minimum támogatás 8330 forint lesz.

Azt, hogy pontosan mi alapján döntik el az egyetemek, kaphattok-e ösztöndíjat, az egyetemi szerződésetekben és az általános egyetemi szabályzatban találjátok meg. Ha valamiben nem vagytok biztosak, a részletes szabályokról érdemes a saját egyetemeteken érdeklődni, mivel intézményenként eltérő, hogy milyen tanulmányi átlaghoz kötik az ösztöndíjat. Illetve azt is érdemes megnézni, pontosan hogyan súlyozzák az adott féléves átlagot, ugyanis ennek számítása sem mindenhol egyezik.

Ösztöndíjprogram indul a távol élő magyar diákoknak, cserébe két év közösségszervező munkát kérnek

A program a Magyarországról elköltözött, máshol élő fiataloknak szól, és az a célja, hogy megerősítsék az országhoz való kötődést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.