Ösztöndíjprogram indul a távol élő magyar diákoknak, cserébe két év közösségszervező munkát kérnek

A program a Magyarországról elköltözött, máshol élő fiataloknak szól, és az a célja, hogy megerősítsék az országhoz való kötődést.

  • Eduline/MTI

Magyarországtól távol, diaszpórában élő magyar fiataloknak indít a kormány felsőoktatási ösztöndíjprogramot - közölte a külgazdasági és külügyminiszter. A diaszpóra egy olyan közösséget jelent, akik elhagyták a szülőföldjüket, a világ egy más táján élnek, más népek közé szétszóródva.

Szijjártó Péter bejelentette, hogy az ösztöndíjprogramban jövő év szeptemberétől akár ezer diák tanulhat magyarországi egyetemeken. A program célja, hogy megerősítsék a kötődést Magyarországhoz. A diákok alap-, mester- és doktori képzésre jelentkezhetnek, amelyek elvégzése után az az elvárás, hogy ha hazamentek, akkor  két évig közösségszervező munkát kell végezzenek.

A Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramra 2021. január 24-ig lehet jelentkezni, az ösztöndíjasok a 2021/2022-es tanévben kezdik majd meg tanulmányaikat. A jelentkezők 28 magyarországi felsőoktatási intézmény összesen 1300 alap-, osztatlan, mester- és doktori képzése közül válaszhatnak, a képzésektől függően angol vagy magyar nyelven.

A pályázóknak nem csak azt kell vállalniuk, hogy a diplomaszerzés után legalább két évig közösségi munkával segítik a helyi magyar diaszpórát, hanem azt is, hogy angol nyelvű képzés választása esetén, tanulmányaik befejeztével legalább középfokú nyelvvizsgát tesznek magyarból, mint idegen nyelvből. A program földrajzi célterülete: a világ összes országa, kivéve az Európai Unió tagállamai, Szerbia és Ukrajna Kárpátalja megyéje.

Minden 18.életévet betöltött személy részesülhet az ösztöndíjban, aki magyar állampolgár, vagy magyar gyökerei vannak. Az ösztöndíj elnyeréséhet sikeres felvételi vizsga szükséges a kiválasztott egyetemen.

Újra meghosszabbították a lejárt diákigazolványok érvényességét - de meddig?

Ugyanis a diákigazolványokra is vonatkozik a nemrég meghozott rendelet, miszerint a jelenlegi helyzetben tovább érvényesek a vészhelyzetben lejárt hivatalos iratok, igazolványok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.