Hallgatók a tesztelésben: "hét nap után napi ötezer forint megalázó 8-12 órás munkákért"

A tesztelő hallgatók szerint a lelkesedés megvan, ám sok kérdésre nem kaptak választ, és aggódnak a vizsgaidőszak miatt is.

  • Eduline

Hetek óta jelentkezhetnek az egyetemisták a tervezett kornavírus tesztek újonnan létrehozott mintavételi egységeibe.

Eddig ez jellemzően önkéntes alapon ment, de az emberigény egyre nőtt - írja a hvg.hu. Pécsi forrásukra hivatkozva azt írják, az első héten 45–50, majd 90, később már több mint 100 hallgatót kellett „összeszedni” az Országos Mentőszolgálathoz, ehhez jöttek hozzá a klinikákon dolgozó hallgatók. Szegeden második nekifutásra jelentkezett tucatnyi külföldi diák, akik közül nem is mindenki beszélt magyarul, ami a kiképzésnél okozott nehézséget.

A megkeresésére a BME azt írta, a részvétel az ő hallgatóik körében nem lesz kötelező, és első körben majdnem 300-an jelentkeztek. Ugyanilyen segítő munkára várt jelentkezőket korábban a Szegedi Tudományegyetem is, ott múlt hétig a medikusokkal együtt 500-an jelentkeztek.

A rendszer azonban döcög

Több diák is arról számolt be, az önkéntesen végzett munka után is ígértek nekik fizetséget - írja az oldal - azonban ezt az összeget még nem kapták meg. Egy egyetemista ezzel kapcsolatban azt mondta a hvg-nek, "nem az a legnagyobb baj, hogy ingyen dolgozunk, mert van olyan, hogy szüksége van ránk a rendszernek, de hét nap után napi ötezer forint megalázó 8-12 órás munkákért”. Szerinte ezt a munkát végezhetnék a járvány miatt munkanélkülivé vált emberek, azonban ennyi pénzért nincs, aki elvállalja.

A nyilatkozóink szerint a diákok lelkesedésével nincs baj, az emberek hozzáállásával és a szervezettséggel viszont már több: "napi több száz mintavételi kérés érkezik be a központba, amit másnap teljesíteni kéne, ilyenkor nyilván már nem tudnak odatelefonálni az összes beteghez, hogy mikor érkezünk pontosan. Emiatt sok negatív visszajelzést kaptunk” - mondta egyikük.

Egyetemi hallgatók a frontvonalban - több százan jelentkeztek tesztelni

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közel ötszáz hallgatója jelentkezett szűrési, betegellátási, szállítási vagy adminisztrációs feladatokra.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.