Döntés született: jogszerű volt az SZFE figyelmeztető sztrájkja

A kéthetes sztrájkról azonban nincs ítélet, a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú határozatában új eljárásra utasította a Színház- és Filmművészeti Egyetem dolgozói sztrájkja ügyében a Fővárosi Törvényszéket.

  • Eduline

Az SZFE vezetése szerdán az egyetem honlapján közölte a hírt. A sztrájkbizottság szerint az sztrájk elbírálására formai okok miatt nem került egyelőre sor. Viszont hangsúlyozzák, ebben a kérdésben, bár az Ítélőtábla az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította, az Ítélőtábla megállapításait figyelembe kell vennie.

A szeptember 24-i kétórás figyelmeztető sztrájkkal kapcsolatban az Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú bírósági döntést, és kimondta, hogy az jogszerű volt, ugyanis a sztrájkkövetelések a munkavállalók gazdasági, szociális és munkajogi érdekeit érintették.

Ennek értelmében a figyelmeztető sztrájk jogszerű volt, az október 1-én indult sztrájkról egyelőre nincs döntés.

Sárga maszk és piros-fehér szalag: az SZFE és a Vas-generáció 71 napja

A Színház- és Filmművészeti Egyetemet Vas utcai blokádja az utolsó utáni pillanatig kitartott, járvány azonban keresztülhúzta a számításaikat. A tegnapi nappal bezárólag összesen 71 napig tartott - fizikai értelemben - az egyetemfoglalás. Összefoglaltuk, mi történt az egyetemmel és a hallgatókkal az elmúlt nagyjából két és fél hónapban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.