Egyesek szerint már év elején sem kellett volna kinyitni a kolikat, ezért örülnek, hogy végre hazamehetnek, mások viszont tartanak tőle, nehogy épp ezzel az intézkedéssel vigyék a családba a vírust.
Orbán Viktor hétfői bejelentése után idén már másodszor kell a kollégistáknak néhány nap alatt kiköltözniük a szobáikból, és eldönteniük, honnan fejezzék be a félévüket. A tegnapi szavazásunkra beérkezett eddigi válaszok alapján az látszik, hogy a legtöbben hazaköltöznek a családjukhoz, de rengeteg hallgatónak fogalma sincs, mihez fog kezdeni a kilakoltatás után. Sokan tartanak tőle, hogy ha hazamennének, akkor megfertőznék a családtagjaikat, ezért albérletet keresgélnek - már aki megengedheti magának -, vagy barátnál, ismerősnél húzzák meg magukat.
Kedd délelőtt a Budapesti Corvinus Egyetem Ráday utcai kollégiumánál is sorra váltották egymást az autóval érkező szülők, akik segítettek a gyermekeik költöztetésében. A diákok eközben is betartották az előírásokat - távolságtartás, maszhasználat - nem tudják ugyanis, hogy ki lehet fertőzött. "Ha bárki is az, és itt van köztünk, mi szeretnénk megúszni. Oké, hogy nem leszünk tőle nagyon betegek, de hazafelé tartunk. Ha hazavisszük, abból lehet baj" - mondta az egyik hallgató a hvg.hu-nak.
A corvinusos diákok a lapnak azt is elmodták, már a félév elején is csak azzal a feltétellel költözhettek be a koliba, ha vállalják, hogy szükség esetén huszonnégy órán belül el tudják hagyni az épületet. Sokaknak azonban nem csak a kilakoltatás okoz problémát, hanem az is, hogy ezzel az egyetem mellett végzett munkájuk is veszélybe kerül. Megint másoknak a technikai körülmények fognak leginkább hiányozni a kolikból. A hétfőn indított szavazásunkra eddig beérkezett válaszokból az derül ki, hogy a nyilatkozó hallgatók több mint felének nincs megfelelő eszköze, lehetősége vagy helye az otthoni tanuláshoz.
Vannak azonban, akik az átlagnál is nehezebben viselik a kilakoltatás gondolatát. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem néhány hallgatója például a bejelentés után a Schönherz Kollégium megrongálásába kezdett és szobákat vertek szét. Az esetről felvétel is készült, amit itt nézhettek meg:
Hatalmas pusztítást végeztek a BME hallgatói az egyik kollégiumban: videó
A videó alig fél nap alatt mindenkihez eljutott, futótűzként terjedt a neten.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
