A hirtelen jött döntés alapján az egyetemistáknak újra ki kell költözniük a kollégiumokból. Mit lehet tudni a szabályokról, kik maradhatnak a szobáikban? Az egyetemeket kérdeztük a döntésekről.
Mától online oktatás van az egyetemeken és középiskolákban, a kollégiumokat pedig el kell hagyniuk a hallgatóknak. Sok kérdés azonban még mindig tisztázatlan a kiköltözéssel kapcsolatban: nem lehet tudni, hogy mi lesz a külföldi hallgatókkal és központilag lesz-e lehetőség például méltányossági kérelemre.
A Corvinus megkeresésünkre azt írta, hogy ebben az félévben nem fogadtak külföldi hallgatókat a kollégiumok, mert az ő esetükben alapból nem lett volna biztosított, hogy egy nap alatt magyarországi lakcímre tudjanak költözni. A határon túli magyar hallgatóknak pedig írásban kellett nyilatkozniuk arról, hogy szükség esetén egy nap alatt magyarországi lakcímre tudnak kiköltözni a kollégiumokból. A méltányossági kérelemről az egyetemen azt mondták, hogy: „a miniszterelnöki bejelentés egyértelmű volt: a felsőoktatási kollégiumokat be kell zárni. Ha a megjelenő kormányrendelet mégis lehetővé teszi, természetesen meg fogjuk vizsgálni a méltányossági alapon történő elhelyezés/támogatás lehetőségét”.
A BGE a kollégiumokkal kapcsolatban azt írta, hogy várhatóan a hét második felében teszik közzé az épületek látogatására és a vizsgaidőszakra vonatkozó részletszabályokat. A Miskolci Egyetem Facebook-oldalán tette közzé a rektori utasítást, melyben kitérnek a kollégiumokra is. Itt az olvasható, hogy a hallgatóknak 2020. november 14-én 16.00 óráig kell kiköltözniük.
A kiköltözés alól, indokolt esetben adható felmentés, a rektorhoz 2020. november 12-én 20 óráig elektronikus úton kérelem alapján.
- írják a közleményben. Kizárólag a határon túli és külföldi hallgatók, a hatósági házi karant-énén kötelezettséget teljesítők, valamint rektori méltányossággal rendelkezők maradhatnak a kollégiumokban.
A BME oldalán egyelőre annyit írtak, hogy hamarosan hírt adnak az összes módosításról, de az egyetem rektora az átállás előkészítése, valamint a kollégiumi kiköltözések zavartalan biztosítása miatt szerdára és péntekre rendkívüli oktatási szünetet rendelt el.
A Szegedi Tudományegyetem honlapján azt írják, hogy minden hallgató, aki magyar állampolgár 2020. november 15. napjáig köteles az egyetemi kollégiumi épületből kiköltözni. Amennyiben nem tudjátok a fenti határidőre a lakhatását – kollégiumi elhelyezés hiányában – megoldani, akkor kérelmet adhattok be a kollégium vezetőjének a további elhelyezés miatt. A nem magyar állampolgároknak a kollégiumi elhelyezés továbbra is biztosítva lesz – írják közleményükben.
Az ELTE Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat Facebook-oldalán azt az információt tették közzé, hogy a szerdán Neptunban is tájékoztatják a hallgatókat. Egyet megígértek: igyekeznek méltányos megoldást találni, de egy kis időt kérnek a részletekig – írják a posztban.
Az biztos, hogy az egyetemeknek kell néhány nap, hogy kidolgozzák a szabályokat. A középiskolai kollégiumokkal kapcsolatban Maruzsa Zoltán tegnap azt mondta, hogy a köznevelési feladatokat ellátó kollégiumok nyitva maradhatnak. A 9. vagy magasabb évfolyamon tanulóknak azonban nem azonnal, de szombatig el kell hagyniuk a kollégiumot. Van viszont mód méltányosságra.
Hova mentek, ha ismét "kilakoltatnak" benneteket a koliból?
Sokan már a félév elején arra készültek, mikor zárják be újra a kollégiumokat, míg mások bíztak benne, hogy most talán maradhatnak a szobáikban. A tegnapi bejelentés után viszont úgy néz ki, ez nem lesz döntés kérdése. Ismét minden kolisnak cuccolnia kell. De mégis hova? Ti már tudjátok, hol fejezitek be a féléveteket?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
