A dolgozók nagyjából 13 százalékát érintő leépítés lesz a Szent István Egyetemen

Az egyetem évek óta nehéz pénzügyi helyzetben van, amin a koronavírus-járvány tovább rontott.

  • Eduline

Egyszeri, nagyjából a dolgozók 12,7 százalékát érintő leépítést tervez a Szent István Egyetem vezetése - írta meg a 444.hu a dolgozóknak kiküldött levél alapján. A leépítésről október 29-én állapodott meg a vezetés és az egyetem közalkalmazotti tanácsa.

Az egyetemnek és jogelőd intézményeinek évek óta egyre nehezebb pénzügyi helyzettel kell megküzdenie. A több éve folyamatosan csökkenő hallgatói létszám egyre súlyosbodó alulfinanszírozottsághoz és fokozatosan növekvő működési hiányhoz vezetett. "Ezen felül a COVID-19 járvány tovább súlyosbította körülményeinket, így gazdálkodásunk a jelenlegi formájában fenntarthatatlanná vált" - írta levelében a megbízott rektor, a kancellári feladatokat ellátó kancellárhelyettes és a Közalkalmazotti Tanács elnöke.

A vezetőség szerint az egyszeri leépítéssel már rövid távon is jelentősen javítanának az egyetem pénzügyi helyzetén. Azt is hozzátették: az elbocsátott munkatársaknak igyekeznek segíteni az állásváltásban - széles körű információs csomaggal, álláskeresési technikákkal, tanácsadással és továbbképzési lehetőségekkel támogatják majd őket.

Korábban már írtunk róla, hogy sok más felsőoktatási intézménnyel együtt 2021. január elsejétől a Szent István Egyetem is alapítványi fenntartásba kerül. Ennek előkészítése végett augusztus 1-től összevonták a Szent István Egyetemet a Kaposvári Egyetemmel és a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karával.

Az SZFE kancellárja szerint fogy az egyetemfoglaló diákok lelkesedése

Szarka Gábor, a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja szerint a hallgatók egyre nehezebben tartják fenn a blokádot.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.