Taroltak a magyar egyetemek a THE tematikus rangsoraiban

Újabb magyar sikerekről számolunk be: a Times Higher Education (THE) pszichológiai képzéseket rangsoroló listáján, az informatikai rangsorban, a gazdasági és üzleti rangsorban, illetve a bölcsészettudományi képzések listáján is szépen szerepeltek a magyar egyetemek.

  • Eduline

Pszichológia rangsor

A Times Higher Education (THE) pszichológiai képzéseket rangsoroló listáján összesen 533 egyetem szerepel. A rangsor létrehozásakor a a pszichológia számos területén elért eredményeket is figyelembe vették, beleértve az oktatási, sport-, üzleti, állat- és klinikai pszichológiát is.

A magyar egyetemek közül a legjobb eredményt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) érte el: a 251-300. helyre került. A Pécsi Tudományegyetem a 401-500. helyen végzett, a Szegedi Tudományegyetemet az 501+ kategóriába sorolták. A tematikus listát ismét a Stanford vezeti, de a Princeton is tartja a második helyet, a dobogó harmadik fokára pedig az UCL került.

Informatikai képzések listája

A THE informatikai képzéseket felsoroló részrangsorán a magyar egyetemek közül kettő szerepel. Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem is a 601-800. helyre került. A szakterületi rangsort a 827 egyetemből idén is az Oxford vezeti, második helyen a Stanford, harmadik helyen pedig a Massachusetts Institute of Technology áll.

Egyéni sikerek

A Budapesti Corvinus Egyetem idén is egyedüli felsőoktatási intézményként képviseli hazánkat a The Higher Education (THE) gazdasági és üzleti rangsorában. A Corvinust a 601+ kategóriába sorolták. A listára a világból összesen 729 felsőoktatási intézmény került fel. A rangsort idén a Stanford vezeti, a tavalyi első helyezett - az amerikai Massachusetts Institute of Technology - a második helyre került, harmadik pedig a Cambdridge lett. Az első ötben végzett az Oxford és a Harvard is.

A világ 565 felsőoktatási intézményének bölcsészettudományi képzéseit rangsoroló listára hazánkból egyedül az ELTE került fel, méghozzá a 401-500. helyre. A bölcsészettudományi rangsorban az egyetemek művészet, előadó-művészet, formatervezés, idegen nyelv, nyelvészet, irodalom, történelem, filozófia, teológia, építészet és régészet területén mutatott teljesítményét értékelték. A top hármas lista megegyezik a gazdasági és üzleti rangsor helyezettjeivel: első helyre idén is a Stanford került, amit a Massachusetts Institute of Technology, majd a Cambridge követ.

Hogyan állítják össze a részrangsorokat?

A THE a szakterületi rangsorok összeállításában hasonló módszereket alkalmaz, mint az egyetemi világranglista esetében. A rangsor összeállítói nézik például a tanárok és diákok arányát, a külföldi hallgatókat és a férfi-női arányokat is.

A szintén nemrég megjelent élettudományi rangsorban hat magyar egyetem is szerepel. Azt, hogy a Semmelweis Egyetem, az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem milyen helyen végzett, itt nézhetitek meg. A társadalomtudományi képzéseket rangsoroló listát itt találjátok, a legjobb orvosi-, mérnöki-, és fizikai képzést indító magyar egyetemeket pedig itt nézhetitek meg.

A Színművészetisek cáfolják a Magyar Rektori Konferencia állításait

Folytatják a sztrájkot a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) oktatói és másodfokra viszik az ügyüket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.