A Közép-Európai Egyetem is megszólalt, miután az Európai Bíróság tegnap jogsértőnek ítélte a lex CEU-t.
Ahogy beszámoltunk róla, az Európai Bíróság kimondta, a magyar nemzeti felsőoktatási törvény 2017-es módosítása sérti az uniós jogot, így azt meg kell semmisíteni.
A döntés után sajtótájékoztatót hívott össze az azóta már Bécsbe költözött Central European University (CEU), ahol elhangzott, azt még nem döntötték el, pontosan mely programokat és mekkora számban hoznak vissza a magyar fővárosba, de a bíróság döntése megadta a lehetőséget arra, hogy egyáltalán gondolkodjanak rajta, ami már jelentős előrelépés - írja a hvg.hu.
Azt is kiemelte, hogy az Európai Bíróság döntése megerősítheti az egyetemi autonómiáért küzdőket nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte.
Fodor Éva, az intézmény professzora, korábban a társadalomtudományokért felelős rektorhelyettese pedig azt mondta, a bíróság döntése lehetőséget ad arra, hogy „a magyarországi campus továbbra is fontos intellektuális központ legyen”, ahogyan a könyvtár, az archívum, a kutatóhálózat is. Azt is bejelentette, hogy az egyetem új kutatóintézetet hoz létre CEU Demokrácia Intézet néven. Az intézet feladata, hogy „kutassa, megvitassa, terjessze, tanítsa a demokráciával kapcsolatos kérdéseket”.
CEU-ügy: "a jogszabályokat minden egyetemnek egyformán be kell tartania Magyarországon"
"Elfogadhatatlannak tartjuk a kettős mércét, a jogszabályokat minden egyetemnek egyformán be kell tartania Magyarországon. Nem lehet olyan törvényt alkotni, amely a Soros-egyetemet előnyösebb helyzetbe hozza a magyar egyetemeknél" - mondta el az MTI-nek Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Unió Bíróságának a magyar felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos, kedden nyilvánosságra hozott ítélete után.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
