Sérti az uniós jogokat a Lex-CEU

Az Európai Bíróság kimondta, hogy az uniós joggal összeegyeztethetetlenek a magyar nemzeti felsőoktatási törvény 2017-es módosításai, ezért ezeket a rendelkezéseket meg kell semmisíteni.

  • Eduline

Az Európai Bizottság indított ebben az ügyben kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen, amely most zárul majd le uniós döntéshozatali fórum előtt - írja a hvg.hu.

Az Európai Bíróság a következő területeken állapított meg jogsértést:

  • a Lex CEU sérti a a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében kötött, a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezményt,
  • sérti a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elveit, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelvet,
  • a kifogásolt rendelkezések a tudományos élet szabadságára, az oktatási intézmény alapításához való jogra, továbbá a vállalkozás szabadságára vonatkozó EU-s rendelkezésekkel is ellentétesek.

Ezeket a vitatott részeket tehát a magyar parlamentnek hatályon kívül kell helyeznie.

A lex-CEU ügye már évek óta húzódott, mi is végigkövettük a fejleményeket. Három éve, 2017. március 28-án nyújtották be, és április 4-én fogadták el azt a Lex CEU-ként elhíresült törvényjavaslatot, melynek értelmében az amerikai székhelyű Közép-európai Egyetem csak úgy maradhatott volna Budapesten, ha az USA-ban is kampuszt nyit és államközi megegyezés születik az itteni tevékenységéről. A jogszabály ellen sokan tiltakoztak az évek alatt.

Bár az egyetem teljesítette a feltételeket (a New York-i Bard College-dzsal együttműködve), a kormány így sem írta alá a működésüket garantáló nemzetközi megállapodást, így 2019. január 1-jétől nem indíthatnak új évfolyamot Budapesten. Ezért 2018 decemberében bejelentették, hogy amerikai akkreditációjú képzéseiket Bécsbe költöztetik. Most szeptemberben pedig az elsőévesek már a bécsi campuson kezdték a tanévet.

SZFE: "Nem szükséges a kancellár jelenléte a bérek utalásához"

Az SZFE bérszámfejtője elmondta, hogy egyáltalán nem szükséges az új kancellár jelenléte, és épületben tartózkodása ahhoz, hogy elutalják a béreket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.