Eddig 102 ezer diplomát küldtek ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt

Szeptember végéig több mint százezer egykori és jelenlegi hallgató kapta kézhez nyelvvizsga nélkül oklevelét a felsőoktatási intézményektől - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium csütörtökön az MTI-vel.

  • Eduline/MTI

A minisztérium közleményében felidézte: a Gazdaságvédelmi Akcióterv első intézkedései között szerepelt, hogy akik 2020. augusztus 31-ig záróvizsgát tettek vagy tesznek, nyelvvizsga nélkül is átvehetik diplomájukat.

Kifejtették: a rendelkezés a finanszírozási formától függetlenül a doktori képzések kivételével minden képzési formára, így a korábbi főiskolai és egyetemi képzésekre, az alap-, mester- és osztatlan képzésekre, a felsőoktatási szakképzésekre is vonatkozik. A lehetőséggel azok is élhetnek, akiknek akár több nyelvvizsgát, felsőfokú vagy szakmai nyelvvizsgát kellett volna tenniük a diplomaszerzéshez.

A dokumentumok postai úton, hivatalos iratként is kiadhatók. Egyes esetekben - különösen a záróvizsgát régebben letevőknél - az oklevél kiállításához adategyeztetésre lehet szükség. A kötelezettség elengedése után az egyetemek mostanáig mintegy 115 ezer diplomát állítottak ki, ezekből 102 ezret már megküldtek az érintetteknek. A további okiratok is készülnek, a könnyítés miatt több mint 137 ezer új diplomás jelenhet meg a munkaerőpiacon - írta a szaktárca.

Őszi szünet, érettségi és középiskolai felvételi - ezek a hónap legfontosabb dátumai

Elindult a második hónap a 2020/2021-es tanévből: jön az őszi érettségi, beindul a középiskolai felvételi és kötelező lesz a lázmérés. Összeszedtük a legfontosabb dátumokat, amikre ebben a hónapban figyelni kell.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.