Eddig 102 ezer diplomát küldtek ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt

Szeptember végéig több mint százezer egykori és jelenlegi hallgató kapta kézhez nyelvvizsga nélkül oklevelét a felsőoktatási intézményektől - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium csütörtökön az MTI-vel.

  • Eduline/MTI

A minisztérium közleményében felidézte: a Gazdaságvédelmi Akcióterv első intézkedései között szerepelt, hogy akik 2020. augusztus 31-ig záróvizsgát tettek vagy tesznek, nyelvvizsga nélkül is átvehetik diplomájukat.

Kifejtették: a rendelkezés a finanszírozási formától függetlenül a doktori képzések kivételével minden képzési formára, így a korábbi főiskolai és egyetemi képzésekre, az alap-, mester- és osztatlan képzésekre, a felsőoktatási szakképzésekre is vonatkozik. A lehetőséggel azok is élhetnek, akiknek akár több nyelvvizsgát, felsőfokú vagy szakmai nyelvvizsgát kellett volna tenniük a diplomaszerzéshez.

A dokumentumok postai úton, hivatalos iratként is kiadhatók. Egyes esetekben - különösen a záróvizsgát régebben letevőknél - az oklevél kiállításához adategyeztetésre lehet szükség. A kötelezettség elengedése után az egyetemek mostanáig mintegy 115 ezer diplomát állítottak ki, ezekből 102 ezret már megküldtek az érintetteknek. A további okiratok is készülnek, a könnyítés miatt több mint 137 ezer új diplomás jelenhet meg a munkaerőpiacon - írta a szaktárca.

Őszi szünet, érettségi és középiskolai felvételi - ezek a hónap legfontosabb dátumai

Elindult a második hónap a 2020/2021-es tanévből: jön az őszi érettségi, beindul a középiskolai felvételi és kötelező lesz a lázmérés. Összeszedtük a legfontosabb dátumokat, amikre ebben a hónapban figyelni kell.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.