Három tipp a gyakornoksághoz: így érdemes nekiállni

Kötelező a szakmai gyakorlat az egyetemen? Mielőtt belekezdenétek érdemes jól átgondolni és megtervezni, hogyan zsebelhetitek be a gyakorlatért járó krediteket úgy, hogy később is hasznát vehessétek a tudásnak. Három tipp a választáshoz.

  • Eduline

Hol keressünk?

Először érdemes az egyetemen és környékén körbenézni, lehet, hogy a hírlevélben vagy a faliújságon találtok egy-két gyakornoki pozíciót. Ha van lehetőségetek, érdemes az oktatókkal is beszélni, hiszen is lehet, hogy egy tanári ajánlással olyan helyre is bekerülhettek, amire nem is gondoltatok volna.

Ha az egyetemen nem találtok, akkor érdemes az állásportálokon és az állásbörzéken is körbenézni. Hiszen a nagyobb cégek és vállalatok a gyakornoki programjukról is tájékoztatnak a standjuknál egy-egy ilyen eseményen.

Mérlegeljünk!

Tény, hogy manapság a pályakezdők rövid időtávban gondolkodnak, szeretnének néhány hónap alatt karriert építeni, vagy letudni a kötelező köröket. Elsősorban izgalmas feladatokat keresnek, ezért a munkáltatóknak sokszor komoly kihívást jelent fenntartani a motivációjukat. Ezért kell mérlegelni, mielőtt belefogtok.

Nem biztos, hogy jó választás például egyszerre több gyakornoki pozíciót vállalni. Ha hosszútávra gondolkoztok, akkor könnyebben átláthatjátok a betanulási folyamatokat.

Legyen értelme, a kredit csak az egyetemen számít

A releváns szakmai tapasztalattal rendelkező pályakezdők később sokkal jobb esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon, mint azok, akik csak a párhetes kötelező gyakorlatot végezték el. A hosszabb szakmai gyakorlat jól mutat az önéletrajzban, ráadásul így pályakezdőként is lehet jelentkezni azokra az állásokra, amelyeknél feltétel a „legalább egy-két éves szakmai tapasztalat”.

5+1 jó tanács pályakezdőknek, hogy könnyebb legyen az első munkahelyen

Most fogtok belépni a munka világába? Még sosem dolgoztatok korábban huzamosabb ideig ugyanazon a helyen? Összeszedtünk néhány jó tanácsot, amelyek pályakezdőként a hasznotokra válhatnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.