Tudjuk, hogy csak most kezdődött a félév, de nem árt tudni: vissza kell-e fizetni az állami támogatás összegét, ha egy félév után otthagyjátok az egyetemet? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Elsőként nem erre a szakra akartam bekerülni, de mégis beiratkoztam. Úgy gondoltam, az első félévet végigcsinálom az alapszakon, a második félévet már nem. Vissza kell fizetnem az állami támogatásom összegét?
Ha most kezdtétek az egyetemet, de nem olyan, mint amire számítottatok, akkor jó ha tudjátok, hogy ha alapképzésre, mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre jártok, akkor több kötelezettséget is vállanotok kell. Ha az oklevélszerzési határidőn belül megszűnik a magyar állami ösztöndíjas hallgatói jogviszonyotok, akkor a magyar állami ösztöndíj további sorsa szempontjából a következő esetek lehetségesek:
Visszafizetni csak akkor kell az ösztöndíjat, ha a sikeres oklevélszerzést követően, 20 éven belül nem tartotok fenn hazai munkaviszonyt annyi ideig, ameddig ösztöndíjasként tanultatok. Akkor a 20 év leteltével kötelesek vagytok visszafizetni az igénybe vett magyar állami (rész)ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét.
Most kezditek az egyetemet? Ezekre figyeljetek, több százezer forint is múlhat rajta
Jövő héten elkezdődik az őszi félév az egyetemeken, de már most fontos, hogy tudjátok, milyen feltételeket kell teljesítenetek, hogy ne soroljanak át állami ösztöndíjas képzésről önköltséges formára. Ezekre már most érdemes figyelni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
