Meddig kell igényelnetek a diákhitelt, ha már októberben szeretnétek megkapni az összeget?

Diákhitelből fizetnétek az egyetemi tandíjatokat, vagy a szabadfelhasználású Diákhitel1-el pótolnátok ki a havi kiadásaitokat? Ha a diákhitel folyósításának első időpontjában szeretnétek megkapni a kölcsönt, akkor az igénylés határidejét már most érdemes megjegyeznetek.

  • Eduline

A Diákhitel első folyósításának időpontja az őszi szemeszterben október 15-e. Ha már a félév első utalásakor szeretnétek pénzt kapni, vagy szeretnétek, hogy már októberben utalják az intézményetek számára a képzésí díjatok összegét, akkor legkésőbb szeptember 15-ig kell leadnotok az igényléseteket.

A Diákhitel1 és a Diákhitel2 a félév során bármikor igényelhető, azt viszont fontos észben tartanotok, hogy mindig - az igénylést követően - nagyjából egy hónap múlva számolhattok a kért összeggel. Az őszi szemeszterben a hiteligénylések határidejét és a folyósítás dátumát a következő táblázatban nézhetitek meg. A dátumok mindkét típusú diákhitel esetén megegyeznek.

 Hiteligénylési határidőFolyósítás napja 
 2020.09.15. 2020.10.15.
 2020.10.15. 2020.11.13.
 2020.11.15. 2020.12.15.
 2020.12.31. 2021.01.15.

Ne feledjétek, hogy Diákhitel1 esetében az összeg a bankszámlátokra érkezik, míg ha a képzési díjra fordítható Diákhitel2-t igénylitek meg, azt közvetlenül a felsőoktatási intézménynek utalják. A szabad felhasználású diákhitelről itt, a tandíjra fordítható diákhitelről pedig itt olvashattok részletesebben.

Két nap alatt több száz diák igényelte a megemelt összegű diákhitelt

Augusztus 15-étől havi 70 ezer forintról 150 ezer forintra emelkedett a felsőoktatási hallgatóknak biztosított szabad felhasználású, kedvező kamatozású Diákhitel1 összege. Az új lehetőséggel már két nap alatt több százan éltek - közölte Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatója hétfőn az MTI-vel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.