Egyetemi támogatások: kik pályázhatnak a rendszeres szociális ösztöndíjra?

Nem árt körbenézni az ösztöndíjak körül, mielőtt elkezdődik az őszi félév. Megnéztük, hogy milyen feltételekkel pályázhattok a rendszeres szociális ösztöndíjra.

  • Eduline

Nem tudjátok, hogy milyen ösztöndíjakra pályázhattok, ha most kezditek az egyetemet? Első körben megnéztük a szociális alapon kapható ösztöndíjakat. A szociális ösztöndíjból kétféle létezik.  Van rendszeres támogatás illetve van a rendkívüli. Most a rendszeres támogatás igénylésének a feltételeit mutatjuk.

A rendszeres szociális támogatásra csak akkor pályázhattok, ha teljes idejű, nappali képzésen tanultok, a pályázás félévében aktív státusszal rendelkeztek és államilag támogatott formában tanultok. Minden félévben újra kell pályáznotok és havonta utalják. A támogatási kérelem elbírálásakor figyelembe veszik többek között a lakhatási körülményeiteket, az állandó lakhelyetek távolságát az egyetemtől, a veletek egy háztartásban élők jövedelmét, az egészségügyi állapotot.

Ezen szempontok alapján pontokat kaptok, és végül azok kapják meg a szociális támogatást, akik elérik az adott félévben meghatározott (intézményenként és karonként eltérő) minimumponthatárt. Az intézmények több kategóriát határoznak meg  és a szociális támogatás összege is attól függ, melyik kategóriába sorolnak benneteket. A legmagasabb összeggel azok számolhatnak, akik szociális helyzetük alapján jogosultak a támogatásra, emellett fogyatékossággal élők vagy egészségi állapotuk miatt rászorultak vagy halmozottan hátrányos helyzetűek vagy családfenntartók vagy nagycsaládosok vagy 25 évnél fiatalabb árvák. Ők a hallgatói normatíva legalább 20 százalékát megkapják havonta (a hallgatói normatíva összege jelenleg 166 600).

Mi a helyzet az idei gólyatáborokkal? A napokban minden kiderül

Megtartják az idei egyetemi gólyatáborokat? Több intézmény döntése is a napokban fog kiderülni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

ű 

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.