Kiiratkozás az egyetemről: mit kell tudnotok róla?

Úgy döntöttetek, hogy abbahagyjátok az egyetemet, legalábbis azt a képzést, amin éppen vagytok? Mutatjuk, mi a kiiratkozás menete általában.

  • Eduline

Nem szeretném folytatni az egyetemet, hogyan tudok kiiratkozni?

Ha passziváltatás helyett a kiiratkozás mellett döntötök, a legtöbb egyetemen, főiskolában ehhez általában egy kérvényt (legtöbbször a hallgatói jogviszony megszüntetése néven) kell kitöltenetek, amit vagy az intézmény honlapján, vagy a Neptunon belül találhattok meg. Ennek leadása is lehet egyetemspecifikus, szintén vagy a Neptunon keresztül és/vagy a tanulmányi hivatalnál adhatjátok be.

A lépéshez hozzátartozik még, hogy valószínűleg be kell szereznetek különböző igazolásokat is, mint például egy könyvtári igazolást arról, hogy nem tartoztok semmivel az intézménynek.

Ha állami ösztöndíjas képzésre jártatok, van egy másik fontos vonzata is ennek a döntésnek. A beiratkozáskor alárírt hallgatói nyilatkozat értelmében ugyanis, ha kettő állami ösztöndíjas félévnél többet vettetek igénybe a képzésen, akkor hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettségetek keletkezik.

Felvételizőként más a helyzet

Ha frissen felvett egyetemisták vagytok, de mégsem szeretnétek elkezdeni az egyetemet, elég, hogyha nem iratkoztok be az intézménybe. Néhány egyetemen azonban van lehetőségetek passzív félévvel kezdeni a tanévet, erről bővebben itt olvashattok.

Meddig tanulhattok ingyenesen az egyetemen? Minden az állami ösztöndíjról

Hamarosan újabb tavaszi félév zárul az egyetemeken, bár az idei különleges időszakként vonul majd be a történelembe, van amin nem változtat. Most összeszedtünk mindent, amit az állami ösztöndíjas felévekről tudni kell. Hány félévetek van összesen, mit számít bele és hol tudjátok megnézni, hány félévetek van még.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.