Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Hamarosan újabb tavaszi félév zárul az egyetemeken, bár az idei különleges időszakként vonul majd be a történelembe, van amin nem változtat. Most összeszedtünk mindent, amit az állami ösztöndíjas felévekről tudni kell. Hány félévetek van összesen, mit számít bele és hol tudjátok megnézni, hány félévetek van még.
Felsőoktatási szakképzésen, alap-, osztatlan képzésen, illetve mesterképzésen összesen 12 félévig tanulhattok állami ösztöndíjjal. Ez a szám fogyatékossággal élő hallgató esetében legfeljebb négy félévvel megnövelhető - erről az adott egyetem dönt. Ezen felül a doktori képzésben részt vevő hallgatók legfeljebb 8 félévig tanulhatnak ilyen formában, ez pedig nem számít bele a főszabály szerinti tizenkét félévbe.
A felvételi tájékoztató hozzáteszi, egy adott oklevél megszerzéséhez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott szak képzési ideje, tehát 6 féléves alapképzésben 8 féléven keresztül tanulhattok állami ösztöndíjasként, a 9. félévtől már kizárólag csak önköltséges formában tanulhattok ugyanazon a képzésen.
Illetve az is fontos, hogy ugyanazon a szakon a korábban már felhasznált támogatási idő is beszámít a képzési idő+2 félév számításakor, azaz, ha a például 7 féléves gépészmérnöki alapképzési szakon korábban már felhasználtatok 4 félévet, azt félbehagyjátok, majd újra felvesznek bennetek erre a szakra, úgy legfeljebb már csak 3+2 félévig lehettek állami ösztöndíjasok.
A rendelkezésre álló támogatási idő igénybevételét azonban nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, de értelemszerűen csak a támogatási idő fennmaradó részének erejéig lehet további állami ösztöndíjas tanulmányokat folytatni másik szakon. Ha pedig véglegesen kimerítettétek a rendelkezésére álló támogatási időt, csak önköltséges képzési formában tanulhattok tovább.
A támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni többek között a megkezdett félévet, ha betegség, szülés vagy más, a nektek fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni (persze csak akkor, ha indoklással ellátott erre vonatkozó kérelmeteket a felsőoktatási intézmény elfogadta); illetve azt a félévet sem kell figyelembe venni, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzésében közszolgálati ösztöndíjas hallgatóként, valamint önköltség fizetésére nem kötelezett, hivatásos, szerződéses vagy tisztjelölti jogviszonyban álló hallgatóként teljesítettetek.
Hol tudom megnézni, hogy hány félévem van még?
Azok, akik a jelentkezéskor vagy azt megelőzően folytatnak/folytattak a felsőoktatásban tanulmányokat, a még felhasználható támogatási idejükről itt tájékozódhatnak a ügyfélkapus azonosítás és az oktatási azonosító megadását követően.
Hozzáteszik, a támogatási idő számításakor mind a 2012 előtt indult állami támogatott finanszírozási formájú féléveket, mind a magyar állami (rész)ösztöndíjas finanszírozási formájú féléveket figyelembe kell venni.
Milyen tapasztalatok születtek az egyetemeken a digitális oktatásban?
Hasznos tapasztalatok vagy teljes csőd? Diákok és egyetemek meséltek arról, hogyan vélekednek az elmúlt hónapokban kialakult, teljesen új oktatási rendszerről.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.