A koronavírus nagyban befolyásolta az albérletpiacot is, ami most hatással van azokra az egyetemistákra, akik lakást keresnek a következő tanévre.
Hamarosan indul a szezon, amikor sok diák keres magának albérletet. Korábban írtunk arról, hogy jó eséllyel jól járhatnak az albérletet kereső egyetemisták és megnéztük azt is, hogy mennyiért lehet most találni budapesti albérletet?
Teljesen más lesz az idei albérletszezon, mint az elmúlt években, elsősorban a járványhatás miatt - írja az ingatlan.com egy friss elemzésében, szúrta ki az Index. Az oldal több mint 48 ezer kiadó lakóingatlan-hirdetés alapján megnézte, mi várható a felsőoktatási ponthatárok csütörtöki kihirdetésével induló szezonban a fővárosi és a legnagyobb vidéki egyetemvárosok albérletpiacán.
“Az utóbbi 5-6 évben a fokozódó kereslet és az albérlethiány miatt növekedtek a bérleti díjak. Most azonban a kínálat bővült, ugyanis rövid távra kiadó lakásokra nincs igény a járvány miatt lefulladó turizmusból adódóan. Ezért a bérleti díjak is csökkentek” – mondta el Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Azonban úgy látja, hogy az idei albérletszezon legnagyobb újdonsága nem az árcsökkenés lesz, az már hónapokkal ezelőtt megkezdődött. Szerinte sokkal inkább arra a több tízezer bérlőre érdemes odafigyelni, akik továbbköltözhetnek majd a jelenlegi albérletükből az olcsóbb bérleti díjak miatt.
Idáig az volt a tapasztalat, hogy a bérlők nem szívesen költöztek, mert nehéz volt megfizethető lakást találni, így inkább maradtak vagy meghosszabbították a szerződést a biztos helyen. A jelenlegi árcsökkenéssel viszont több tízezren aktívan kereshetnek olcsóbb ingatlant, és valószínűleg lesznek olyan tulajdonosok is, akik nem szeretnék elveszteni a jó bérlőjüket, ezért inkább belemennek a bérletidíj-csökkentésbe.
Az oldal adatai szerint július közepén országszerte rekordot döntött a kínálat: több mint 20 ezer hirdetésben szerepelt kiadó lakás, ez 20 százalékos bővülést jelent a februári és a tavaly júliusi helyzethez képest. Elemzésük szerint Budapesten az átlagos bérleti díj 150 ezer forint volt júliusban, ami a járvány előtti, februári szinthez képest 9 százalékos csökkenést jelent, éves összevetésben pedig több mint 10 százalékkal mentek lejjebb az átlagos bérleti díjak. Az is kiderült, hogy Budapesten az egyszobás lakások adják a kínálat alig több mint 20 százalékát, a kétszobások részesedése közel 40 százalékos, a három- vagy többszobásoké pedig 40 százalék feletti.
A nagyobb egyetemvárosokban más az eloszlás. Az egyszobás kiadó lakások részesedése 12-17 százalékos, a kétszobásoké 40-50 százalékos, a még nagyobbak pedig 32-42 százalékát adják. Debrecenben például egy kétszobás albérletért átlagosan 100 ezer forintba kerül, Győrben 110 ezret kérnek ugyanezért, Miskolcon ez az összeg viszont csak 85 ezer.
Még egy lehetőség, ha szeptembertől kollégiumban laknátok: részletek a szakkollégiumokról
Már tényleg csak néhányat kell aludni és kiderülnek az idei felvételi ponthatárai. Ez pedig egyet jelent azzal, hogy többeteknek döntenetek kell róla, hol szeretnétek lakni szeptembertől. Ha úgy gondoljátok, hogy valószínűleg szociális alapon nem fogtok bekerülni az egyetem kolijába és magánkoliba se szeretnétek menni, akkor van még egy lehetőségetek: a szakkollégiumok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
