"Hat év megfeszített, kemény tanulás után méltatlan ez a lezárás"
Petíciót indítottak a szegedi frissen végzett orvostanhallgatók, amiért nem tartják meg orvosi avatójukat.
Még mindig inkább külföldre terveznek a pályakezdő orvosok, az egyetemi képzésen is akadnak megoldandó problémák.
A Magyar Orvosi Kamara legújabb felmérésében szereplő majdnem minden második magyar orvostanhallgató tervez külföldi munkavállalást, méghozzá az itthoni bizonytalan megélhetés miatt. A kutatásban négy nagy egyetem - Semmelweis Egyetem, Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem - több mint 3700 tanulóját kérdezték arról, hogyan és hol képzelik el a jövőjüket - számolt be az Index.
Már a hazai képzéssel is akadnak problémák. Az orvostanhallgatók kétharmada szerint a gyakorlati órákon túl nagy a csoportlétszám, emiatt pedig nem alakul ki szoros kapcsolat medikus és beteg között, a kitöltők több mint fele (57 százalék) kevésnek tartja a gyakorlati órák számát, ezért felkészületlennek érzik magukat a munka világára, illetve a betegek ellátására - derül ki a kutatásból.
A medikusok 60 százaléka az egyetem befejezése után szeretne családot, ehhez azonban a jelenlegi orvosbéreket kevésnek tartják, a hálapénzről pedig azt gondolják - a kitöltők háromnegyede -, hogy kifejezetten káros az orvos-beteg kapcsolatra nézve.
A felmérésből az is kiderül, majdnem mindannyian - 92,6 százalékuk - maradnának Magyarországon, ha a kormány elfogadná a kamara bértábla javaslatát.
Petíciót indítottak a szegedi frissen végzett orvostanhallgatók, amiért nem tartják meg orvosi avatójukat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.