Bár a felősoktatási intézmények is szeretnék, ha szeptembertől személyesen folytatódhatna az oktatás, lehet, hogy erre a koronavírus miatt nem lesz lehetőség. Éppen ezért a kormány igyekszik felkészülni arra, ha szeptembertől távoktatással indulna a tanév. De hogyan érintheti majd ez a frissen felvételizett hallgatókat? A legújabb rendeletből kiderül.
Korábban arról írtunk, hogy a legtöbb egyetemen visszaállhat a hagyományos oktatás szeptembertől, ám a legfrissebb Magyar Közlöny szerint úgy néz ki, más opcióval is számol a kormány. Az új rendelet a frissen felvételizett hallgatókat érintheti.
Alap esetben a felsőoktatásba felvételt nyert hallgatóknak a törvény szerint az egyetemi beiratkozáskor kellene bemutatniuk a felvételihez szükséges okiratok eredeti példányát, viszont az új rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy „ha a hallgató a tanulmányait távolléti oktatás keretében kezdi meg, az eredeti okiratait akkor kell bemutatnia, amikor a tanulmányait jelenléti oktatás keretében folytatja” – olvasható a csütörtöki Magyar Közlönyben.
Ezzel az új szabállyal a kormány felkészül arra, hogy esetleg távoktatással kell majd elindítani a következő tanévet. Alternatív megoldásokra természetesen már az egyetemek is gondoltak. A tavaszi félév tapasztalatai alapján tervezik a gyakorlatokat is, valamint hibrid oktatási eljárásokra is készülnek – tájékoztatta korábban az Eduline-t néhány felsőoktatási intézmény. Egy biztos: a tanévkezdés dátuma a legtöbb intézményben megvan, kérdés azonban, hogy ez távoktatást vagy hagyományos oktatás kezdetét fogja-e jelenteni.
Hol lesznek egyetemi gólyatáborok idén?
Megnéztük, hogy a koronavírus időszakában megtartják-e a legnépszerűbb egyetemek a gólyatáborokat, és ha igen, akkor mikor.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
