Ismét egy fontos olvasói kérdésre válaszolunk a mesterképzéssel kapcsolatban.
Ha egy adott egyetemen elvégzek egy alapszakot, akkor csak azon az egyetemen végezhetem el a mester szakot is?
A mesterszakra jelentkezés menete más, mint amikor alapszakra jelentkezik valaki. A mesterképzés a második felsőfokú végzettségi szint, melyre kizárólag az vehető fel, aki legalább alapképzésben szerzett – vagy a 2006 előtti képzési rendszer szerinti legalább főiskolai szintű – végzettséggel rendelkezik.
Mesterképzésre csak akkor nyerhettek felvételt, ha oklevelet szereztetek, az oklevél-igazolás csak a felvételi eljárásban való részvételre jogosít fel. Az egyetemre történő beiratkozás és a hallgatói jogviszony létesítésének feltétele a megszerzett okleveletek bemutatása.
A legalább alapképzésben szerzett végzettség önmagában még nem feltétlenül elegendő arra, hogy egy adott mesterképzési szakra felvételt nyerhessetek. Minden mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményében megtalálható, hogy a belépéshez mely alapképzésben szerzett szakok fogadhatók el előzményként.
A kérdésre a válasz tehát az, hogy nem csak arra az egyetemre tudtok jelentkezni mesterszakra, amelyiken az alapszakot elvégeztétek, azonban minden mesterszakon meghatározza az adott intézmény, hogy mely alapszakokat fogadja el.
Egyre több amerikai egyetem ellenzi a külföldi diákok kiszorítását
A Harvard Egyetem és az MIT a külföldi diákokra vonatkozó rendelet miatt nyújtott be keresletet .
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
