Alapszak és mesterképzés: el lehet végezni két különböző egyetemen?

Ismét egy fontos olvasói kérdésre válaszolunk a mesterképzéssel kapcsolatban.

  • Eduline

Ha egy adott egyetemen elvégzek egy alapszakot, akkor csak azon az egyetemen végezhetem el a mester szakot is?

A mesterszakra jelentkezés menete más, mint amikor alapszakra jelentkezik valaki. A mesterképzés a második felsőfokú végzettségi szint, melyre kizárólag az vehető fel, aki legalább alapképzésben szerzett – vagy a 2006 előtti képzési rendszer szerinti legalább főiskolai szintű – végzettséggel rendelkezik.

Mesterképzésre csak akkor nyerhettek felvételt, ha oklevelet szereztetek, az oklevél-igazolás csak a felvételi eljárásban való részvételre jogosít fel. Az egyetemre történő beiratkozás és a hallgatói jogviszony létesítésének feltétele a megszerzett okleveletek bemutatása.

A legalább alapképzésben szerzett végzettség önmagában még nem feltétlenül elegendő arra, hogy egy adott mesterképzési szakra felvételt nyerhessetek. Minden mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményében megtalálható, hogy a belépéshez mely alapképzésben szerzett szakok fogadhatók el előzményként.

A kérdésre a válasz tehát az, hogy nem csak arra az egyetemre tudtok jelentkezni mesterszakra, amelyiken az alapszakot elvégeztétek, azonban minden mesterszakon meghatározza az adott intézmény, hogy mely alapszakokat fogadja el.

Egyre több amerikai egyetem ellenzi a külföldi diákok kiszorítását

A Harvard Egyetem és az MIT a külföldi diákokra vonatkozó rendelet miatt nyújtott be keresletet .

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.