Ismét egy fontos olvasói kérdésre válaszolunk a mesterképzéssel kapcsolatban.
Ha egy adott egyetemen elvégzek egy alapszakot, akkor csak azon az egyetemen végezhetem el a mester szakot is?
A mesterszakra jelentkezés menete más, mint amikor alapszakra jelentkezik valaki. A mesterképzés a második felsőfokú végzettségi szint, melyre kizárólag az vehető fel, aki legalább alapképzésben szerzett – vagy a 2006 előtti képzési rendszer szerinti legalább főiskolai szintű – végzettséggel rendelkezik.
Mesterképzésre csak akkor nyerhettek felvételt, ha oklevelet szereztetek, az oklevél-igazolás csak a felvételi eljárásban való részvételre jogosít fel. Az egyetemre történő beiratkozás és a hallgatói jogviszony létesítésének feltétele a megszerzett okleveletek bemutatása.
A legalább alapképzésben szerzett végzettség önmagában még nem feltétlenül elegendő arra, hogy egy adott mesterképzési szakra felvételt nyerhessetek. Minden mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményében megtalálható, hogy a belépéshez mely alapképzésben szerzett szakok fogadhatók el előzményként.
A kérdésre a válasz tehát az, hogy nem csak arra az egyetemre tudtok jelentkezni mesterszakra, amelyiken az alapszakot elvégeztétek, azonban minden mesterszakon meghatározza az adott intézmény, hogy mely alapszakokat fogadja el.
Egyre több amerikai egyetem ellenzi a külföldi diákok kiszorítását
A Harvard Egyetem és az MIT a külföldi diákokra vonatkozó rendelet miatt nyújtott be keresletet .
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
