Hamarosan véget ér a 2020-as tavaszi félév az egyetemeken, elkezdődnek a vizsgák és mindenki megtudja, milyen eredménnyel zárja majd a távoktatást. De mi lesz az idei átsorolásokkal, erre is hatással van a vírushelyzet? Összeszedtünk mindet, amit a félév végén tudnotok kell.
Alapvetően az átsorolási döntést minden év július 31. napjáig, tanévenként egyszer köteles meghozni minden egyetem. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor az utolsó két (aktív) félév kreditszámának és tanulmányi átlagának függvényében vannak, akik kiesnek az ingyenes helyekről, illetve a felsőoktatási intézmény a megüresedett állami ösztöndíjjal támogatott helyekre a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanulmányokat folytató önköltséges hallgatókat átsorolhatja.
Azonban idén erre nem kerül sor, a koronavírus okozta helyzetben ugyanis az április 10-én megjelent rendelet szerint:
"2020-ban a felsőoktatási törvényben szabályozott átsorolásra a 2020/2021-es tanévre nézve nem kerülhet sor".
Ez mit jelent a gyakorlatban?
Eddig azok, akik az utolsó két (aktív) félévükben átlagában nem szereztek legalább 18 kreditet, nem érték el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában megállapított tanulmányi átlagot vagy esetleg az állami ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásáról szóló nyilatkozatukat visszavonják vagy kimerítették a rendelkezésre álló támogatási időt elvesztették az ingyenes helyüket. Erre idén nem kerül sor. Azonban ez az átsorolás csak a tanulmányi alapú átsorolásra vonatkozik, így azok akik azért veszítenék el az állami ösztöndíjas helyüket, mert elhasználták az összes (12 darab) állami ösztöndíjas félévüket, ebben a helyzetben sem mentesülnek a feltételek alól. Tehát akik ilyen formában esnek ki a rendszerből, ebben a félévben is elveszítik majd a helyüket, rájuk nem vonatkozik a mentesség.
A visszasorolással kapcsolatban az a jelenlegi álláspont, hogy az előbb említett esetben az állami rendszerből kikerülő hallgatók helyére bekerülhetnek olyanok, akik eddig önköltséges képzésben tanultak. Nyilván ezeknek az eseteknek a száma jóval alacsonyabb lesz, mint a tanulmányi átsorolásban kikerülők száma, így az idei év lehetőségei is csökkennek. Azonban az egyetemen saját hatáskörben bizonyos szabályokról rendelkezhetnek, így az is előfordulhat, hogy egyes képzéseken lehetőséget biztosítanak majd az állami képzésre való bejutáshoz.
Arról, hogy összesen hány államilag támogatott félévvel gazdálkodhattok, és mi számít bele az elhasznált félévekbe, itt olvashattok bővebben. Az idei egyetemi féléveket érintő többi változást itt nézhetitek meg, a felsőoktatási felvételit érintő változásokkal kapcsolatban pedig itt találtok bővebb infókat.
Meddig tanulhattok ingyenesen az egyetemen? Minden az állami ösztöndíjról
Hamarosan újabb tavaszi félév zárul az egyetemeken, bár az idei különleges időszakként vonul majd be a történelembe, van amin nem változtat. Most összeszedtünk mindent, amit az állami ösztöndíjas felévekről tudni kell. Hány félévetek van összesen, mit számít bele és hol tudjátok megnézni, hány félévetek van még.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
