A Szent István Egyetemen már nem lehet Erasmus-programmal külföldre utazni

Lehet, hogy pórul járnak azok, akik most utaznának Erasmus-programra külföldre. A Szent István Egyetemnek már februárban voltak óvintézkedései a koronavírussal kapcsolatban, most azonban tovább szigorítottak.

  • Eduline

A Szent István Egyetem megtiltotta a külföldi mobilitásokat, azaz, ha valaki épp most utazott volna külföldre az Erasmus-programra, nem teheti meg – írja az mfor.hu

Korábban írtunk már róla, hogy az ELTE és a Corvinus Egyetem is hasonló kéréssel fordult a hallgatókhoz. Az ELTE körlevelében azt kérte, hogy aki a Rómától északra fekvő területeken járt, maradjon otthon két hétig, a Corvinuson pedig azt kérték, hogy ha lehet, csak halaszthatatlan esetekben utazzanak Észak-Olaszországba. Később otthoni karanténba küldték az ELTE Természettudományi Karának 25 tanárát, akik a Semmelweis Egyetemen is oktatnak. A Pécsi Tudomány Egyetemen utazási tilalmat rendeltek el és több egyetemi programot is elhalasztottak.

Most a Szent István Egyetem vezetett be szigorításokat. A gödöllői oktatási intézmény hallgatója azaz iráni diák is, akit másodikként diagnosztizáltak Magyarországon koronavírus-fertőzéssel. Az egyetem úgy döntött, hogy visszavonásig nem engedélyezi a külföldi mobilitásokat.

A rektor és a kancellár arra kéri a hallgatókat, hogy tanulmányozzák az utasítást, próbálják fegyelmezetten tudomásul venni, és tartsák be pontosan, hiszen ez az egyetemi közösség elemi érdekét szolgálja. Az egyetem felhívja a figyelmet, hogy amennyiben már költségek merültek fel egy meghiúsult utazással kapcsolatban, az egyetem ezt vis maiornak minősíti, és a költségeket viseli, ugyanakkor hozzáteszi: „valamennyi érintettnek kötelezettsége közreműködni a költségek csökkentésében.”

Két budapesti iskolában is korlátozásokat vezettek be a koronavírus miatt

Terjed a koronavírus, több iskolában is korlátozásokat vezettek. Ez a kivételes szabályozás első sorban azok a diákok érintettek, akik a közelmúltban Olaszországban jártak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.