Újabb sztrájkba kezdenek a brit egyetemek - a munkaterhelés és fizetés miatt döntöttek így

A tavaly év végi munkabeszüntetések után most 74 brit egyetem dolgozói kezdtek kéthetes sztrájkba a fizetési és a nyugdíjazási problémák miatt.

  • Eduline

Az University and College Union (UCU) oktatási szakszervezet a mai napon elindította a március közepéig tartó sztrájksorozatát, amihez becslésük szerint több mint egy millió diák fog csatlakozni - írta meg a BBC. A sztrájk folytatása a tavaly novemberi nyolcnapos tiltakozásnak, amikor már szó esett a későbbi esetleges folytatásról is.

Az UCU szerint - a tavalyihoz hasonlóan - az egyetemek alkalmazottai most is a munkaterhelés, a fizetés, a nemek közötti 15 százalékos bérszakadék, és nyugdíjak helyzetének megváltoztatása ellen lépnek fel. A százalékokkal megemelt nyugdíjjárulék - amelyet a fizetésből vonnak le - miatt azt követelik, a teljes emelést fizessék vissza nekik. Egy másik szervezet, az Universities and Colleges Employers Association (UCEA) részletezte, nem elég a nyugdíjjárulékkal kapcsolatos munkáltatói emelés, évente 250 millió fontot is ki kell fizetniük a dolgozóknak.

A szakszervezeti tagok többek között a sztrájk miatt kimaradt egyetemi előadások átütemezését is kérvényezik. Bár sok diák támogatja az akciót és megérti a kezdeményezést, sokan dühösek, amiért nincs elég konzultációs lehetőségük tanáraikkal, de a vizsgákra való felkészülés is gondot okoz számukra az előadások hiánya miatt. A cikkből kiderül, már a diákok petíciót is indítottak annak érdekében, hogy visszakapják a sztrájk miatt kiesett órák miatt elveszett pénzüket.

Egy friss felmérés szerint másfél millió hajléktalan diák van

A tanulmány szerint másfél millió amerikai diák hajléktalan ma az Egyesült Államokban. A számuk rövid idő alatt megduplázódott.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.