Magasabb bérekért és jobb munkakörülményekért, illetve a nyugdíjrendszer átalakítása miatt kezdtek sztrájkolni hétfőn a brit egyetemi oktatók és dolgozók, az egyetemek majdnem felében leállt a tanítás - írja a BBC.
A korábbi bejelentésnek megfelelően november 25-én nyolcnapos sztrájk kezdődött 60 brit egyetemen - a felsőoktatási intézmények majdnem felében -, az oktatók és az oktatást segítő dolgozók is beszüntették a munkát. A brit szakszervezet, a University and Colleges Union (UCU) tagjai két különböző indokból sztrájkolnak (43 intézményben mindkettő miatt): egyrészt a nyugdíjjárulék növekedése miatt, másrészt a magasabb bérekért és jobb munkakörülményekért - írja a BBC.
A szakszervezeti tagok a sztrájk végeztével, vagyis december 4. után egyéb akciókat is terveznek, például nem fogják elvégezni a szerződésükben nem szereplő feladatokat, helyettesíteni a hiányzó kollégákat és bepótolni az sztrájk miatt elmaradt órákat.
A brit oktatók és egyetemi dolgozók tavaly februárban és márciusban is sztrájkoltak, a szakszervezet pedig nem zárja ki, hogy a mostanit is újabb kövesse majd.
A dolgozók a nagy munkaterhelés, a keresetek reálértékének - 2009 óta 17 százalékkal való - csökkenése, a 15 százalékos nemek közötti bérszakadék és a nyugdíjjárulék növekedése miatt tiltakoznak. Az UCU főtitkára, Jo Grady szerint 43 600 szakszervezeti tag fog sztrájkolni a következő nyolc napban a "rendszerszintű változásért". Hozzátette: az oktatási szektor az elmúlt 10 évben nagy bevételre tett szert, a dolgozókra fordított összeg viszont csökkent, a munkakörülmények pedig rosszabbak lettek.
A nyugdíjjárulék a fizetés 8 százalékáról 9,6 százalékára emelkedett. A szakszervezet számításai szerint a rendszer változása az oktatók számára összesen 240 ezer font, a professzoroknak 730 ezer forint nyugdíjkiesést jelent.
Az UCU azt követeli, hogy a nyugdíjjárulék teljes összegét a munkáltatók fizessék, az egyetemeket képviselő szervezetek - a University and Colleges Employers Association és a Universities UK - szerint azonban az ő hozzájárulásuk is a fizetés 18 százalékáról 21,1 százalékára növekedett, ami évente 250 millió fontos pluszköltséget jelent. Még 1,6 százalék átvállalásához pedig 373 millió fontra lenne szükség, amit a munkáltatói szervezetek szerint csak állások és kurzusok megszüntetésével, a hallgatói szolgáltatások visszavágásával, illetve a csoportlétszámok növekedésével lehetne kivitelezni.
A BBC-nek egy sztrájkoló tanár azt mondta: egyre alacsonyabb fizetés és egyre több munka mellett nem tudják biztosítani azt a minőségi oktatást, amelyet nyújtani szeretnének. A szülőknek tudniuk kell, hogy a dolgozók fele határozott idejű vagy órabéres szerződéssel dolgozik - tette hozzá. A diákok támogatják a dolgozók követeléseit, ugyanakkor a vizsgaidőszakra való időzítést nem tartják jónak.
Magyarországon tüntetés már biztosan lesz, az viszont még kérdés, hogy sztrájkolni fognak-e a tanárok. Részletek itt:
November végén tüntetnek a tanárok: januárban jöhet az országos sztrájk?
Péntekig várja a kormány döntését a Pedagógusok Szakszervezete a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról. Tüntetés már biztosan lesz november végén, amit - ha később sem változik semmi - januárban országos sztrájk követhet. A tanárok a szakoktatók közalkalmazotti státuszának megtartását és a hat évesen kötelező beiskolázás visszavonását is követelik.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
