A felsőoktatási képzéseken minden egyes félév elején "be kell iratkoznotok", vagyis nyilatkoznotok kell arról, hogy aktív vagy passzív lesz-e a jogviszonyotok adott szemeszeterre vonatkozóan. Azok az egyetemisták, akik úgy döntöttek, hogy passzív félévet választanak a tavaszi félév során, tudniuk kell néhány speciális szabályról - ezeket gyűjtöttük össze.
Legfeljebb két félév
Több alkalommal is szüneteltethetitek a tanulmányaitokat, de egyhuzamban maximum két félévig, hacsak a felsőoktatási intézmény nem dönt másképp. Az egyetemi-főiskolai tanulmányi szabályzat határozza meg azt is, engedélyezik-e az elsőéveseknek az első, vagyis az őszi félév passziváltatását.
Nincs tandíj, sem vizsga
A passziváltatás ténylegesen azzal jár, hogy semmilyen tanulási kötelezettségetek nem lesz az intézménye felé abban a félévben, amelyet passzívra váltottatok. Sem vizsga, sem beadandó, sem zh, sőt önköltséges képzés esetén a tandíjjal sem kell számolnotok. Államilag támogatott képzésen így viszont ösztöndíjat sem kaphattok.
Nincs diákigazolvány
Aki a passzív félévet mellett dönt, bár rendelkezik hallgatói jogviszonnyal, ezzel együtt diákigazolvánnyal is, de az ahhoz szükséges – aktív hallgatói jogviszonyt igazoló – matricára már nem lehet jogosult míg aktív szemeszterre nem jelentkezik be. Vagyis a diákigazolványotok ebben az esetben nem lehet érvényes, csak az előző félév miatti (ha az aktív félévetek volt) 2020. március 31-éig.
Nincs diákhitel
A szabad felhasználású diákhitel 1-et és az önköltségre fordítható diákhitel 2-t is csak azokban a félévekben igényelhetitek, amelyekben aktív a hallgatói jogviszonyotok, szóval ezzel a lehetőséggel nem számolhattok.
A Diákhitel Központ Zrt. szerdán reggel nyilatkozta az MTI-nek, hogy tavaly már minden negyedik önköltséges hallgató élt a kamatmentes Diákhitel2 lehetőségével.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
