A Diákhitel Központ Zrt. szerdán reggel nyilatkozta az MTI-nek, hogy tavaly már minden negyedik önköltséges hallgató élt a kamatmentes Diákhitel2 lehetőségével.
Még januárban írtunk arról, hogy a Diákhitel Központ új termékeken, a meglévő hiteleknél pedig több változtatás előkészítésén dolgoznak. Tervben van például a szabad felhasználású Diákhitel1 felvehető maximumának az emelése.
Ezt azzal indokolják, hogy az új hitelfelvevők csaknem 80 százaléka már a kérhető hitelmaximumot igénylik, vagyis a féléves maximum 350 ezer forintot. Ennek egyik oka lehet, hogy az egyetemi városokban megemelkedtek az albérlet árak.
Nyelvtanulás és nyelvvizsga is ingyen: ilyen lehetőségekre számíthattok diákként
Mi a nyelvvizsgaszerzés útja-módja és milyen támogatásokra számíthattok a nyelvtanulást illetőleg? Összegyűjtöttük a legfontosabb szabályokat.
A Diákhitel Központ az MTI-nek adott közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy ahhoz, hogy a hallgatók a tavaszi félév önköltségét fedezni tudják a Diákhitel2-ből, február 17-ig kell leadniuk a hiteligénylést. Azok a hallgatók, akik idén február 17-ig igénylik a szabad felhasználású Diákhitel1-et, akár már március 13-án hozzájuthatnak a havi maximum 70 ezer vagy a féléves maximum 350 ezer forintos hitelhez.
A Diákhitel2 összege nincs maximalizálva, az igénylés után a hallgatónak elég jeleznie az intézményének, hogy önköltségét diákhitelből fizeti.
Ha gondolkoztok a diákhitelen, akkor itt elolvashattok minden részletet az igénylés feltételeiről és a legfontosabb határidőkről is.
Milyen feltételekkel igényelhettek egyszerre több diákhitelt?
Felvehető ugyanarra a képzésre a Diákhitel1 és Diákhitel2? Kik vehetik fel a Nyelvtanulási Diákhitelt? Mi a különbség a hitelek között és meddig kell igényelni őket? Mutatjuk a részleteket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
