Tanulmányi ösztöndíj a felsőoktatásban: összeszedtük, mire kell figyelnetek

Összeszedtük, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnetek a tanulmányi ösztöndíj igénybevételénél és mire kell figyelnetek.

  • Eduline

A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható. Ahhoz, hogy ösztöndíjra jogosultak legyetek, legalább egy félévet teljesítenetek kell. Illetve sajnos csak akkor vagytok jogosultak az ösztöndíjakra, ha államilag támogatott képzésen tanultok. A felsőoktatási intézmény államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóinak legfeljebb 50%-a részesülhet tanulmányi ösztöndíjban, mégpedig olyan módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfelelő összeget.

Ahogy már többször írtunk róla, a hallgatói normatíva összege 2020-ban 30 százalékkal emelkedett, 166 600 forintra. Ez az emelés érinti a tanulmányi ösztöndíjat és a szociális támogatásokat is. Bár az ösztöndíj havi összege felsőoktatási intézményenként eltérő, nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatíva 20, illetve 10 százalékánál.

Hogyan dől el, hogy kaphattok-e tanulmányi ösztöndíjat?

Amikor meghatározzák, hogy kik és hányan részesülhetnek tanulmányi ösztöndíjban, akkor biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetőek és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékűek legyenek. Ahogy azt fentebb írtuk legkorábban a 2. félévtől vagytok jogosultak tanulmányi ösztöndíjra, hiszen az intézmény a teljesített kreditek alapján határozza, hogy megkaphatjátok-e.

Ha korábban más felsőoktatási intézményben folytattatok tanulmányokat, akkor a fogadó felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzata alapján rendelkeznek arról, hogy milyen feltételekkel kaphattok ösztöndíjat.

Februártól pályázható ösztöndíjak

A tavaszi félévben is van lehetőség ösztöndíjakra pályázni, ezért is érdemes már az első félévben jól teljesíteni. A februártól megpályázható ösztöndíjakról itt írtunk korábban.

https://eduline.hu/felsooktatas/20200107_vizsgaeredmenyek_osztondijak_atsorolas

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.