Mától nőnek a felsőoktatási ösztöndíjak - ilyen támogatásokra pályázhattok

Február 1-jétől 30 százalékkal, 166 ezer forintra emelkedik a hallgatói normatíva összege; a felsőoktatási ösztöndíjakra fordítható keret ezzel bő két év alatt összesen 40 százalékkal bővül - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-vel szombaton.

  • Eduline/MTI

A hallgatói normatíva emelése a szociális és tanulmányi ösztöndíjak fokozatos növekedését teszi lehetővé - jegyezték meg. Ahogy azt mi is többször megírtuk, az egy főre számított hallgatói támogatás összege két lépcsőben nőtt: 2018. szeptember 1-jétől 119 ezer forintról 128 520 forintra, idén február 1-jétől pedig további csaknem 30 százalékkal, 166 ezer forintra. Így összesen 40 százalékkal bővült a felsőoktatási ösztöndíjakra fordítható keret.

Ismertették, a hallgatók 17 különböző, az oktatási intézmények és az állam által nyújtott tanulmányi vagy rászorultsági ösztöndíjat vehetnek igénybe.

Akik a továbbtanulás mellett döntenek, még két hétig, február 15-ig adhatják be jelentkezésüket a szeptemberben induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre - tették hozzá.

A 2020-as felvételiről itt olvashatjátok cikkeinket. Ha kíváncsiak vagytok, milyen ösztöndíjakra pályázhattok a tavaszi félévben, kattintsatok ide.

Így jelentkezhettek a 2020-as érettségire, ha már nem vagytok középiskolások

Mit kell tenni, ha érettségizni szeretnétek, de nincs tanulói jogviszonyotok? Hol és meddig kell jelentkezni a vizsgára?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde