FDSZ: törvénymódosításra lesz szükség az egyetemi autonómia megőrzése érdekében

A felsőoktatásban történő fenntartói, működési modellváltás kapcsán a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) közleményt adott ki. Szerintük a Budapesti Corvinus Egyetem után további intézmények kerülhetnek terítékre - ez pedig előbb-utóbb a felsőoktatási törvény módosítását teszi szükségessé.

  • Eduline/MTI

A nemzeti felsőoktatási törvény újabb módosítása válik szükségessé a tavaszi parlamenti ülésszakon az FDSZ szerint. Ugyanis közleményükben azt írják, a jelenlegi törvényi feltételek nem nyújtanak megfelelő garanciát a közalkalmazotti jogállásból, illetve az oktatói státuszból fakadó többletjog és az egyetemi autonómia tartós megőrzésére.

Szükséges tisztázni és törvényileg rögzíteni, hogy az új modellben a fenntartó nem vonhatja el az intézmények szenátusainak korábban biztosított törvényes jogait - fogalmaznak.

A 2019 tavaszán lezajlott törvénykezés ismeretében és a Corvinus átalakulásának tapasztalatai nyomán az FDSZ elnöksége kéri a kormányzatot, hogy az érintett intézményekkel és érdekvédelmi szervezetekkel egyeztetve olyan jogszabály-módosításokat kezdeményezzen, amelyekkel javítja a modellváltás törvényi feltételeit a szerzett munkavállalói jogok és az egyetemi autonómia megőrzésének érdekében.

A jelenlegi információk szerint a Semmelweis Egyetem lenne a következő, ahol megnéznék azt, hogy milyen lenne a Corvinushoz hasonló átalakítás. A miniszter egy interjúban elmondta, egy teljesítményalapú finanszírozási rendszeren gondolkoznak,  ami úgy nézne ki, hogy az állam megállapodik az egyetemekkel a finanszírozási feltételekben, mondjuk ötévente értékelik az elvégzett oktatási teljesítményüket különböző minőségi mutatókkal. Erről bővebben itt olvashattok.

Jön a továbbfejlesztett Corvinus-modell? A Semmelweis Egyetem lenne a következő

A négy orvosi egyetem közül a Semmelweis Egyetem lenne a következő, ahol megnézik azt, hogy milyen lenne a Corvinushoz hasonló átalakítás - mondta el Palkovics László egy interjúban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.