Abba lehet hagyni egy egyetemi képzést minden további következmény nélkül? Mikor kell (ha kell) fizetni és kire érvényes az új, hazai munkaviszonyra vonatkozó szabály? Itt vannak a pontos infók.
Az érvényben lévő törvény szerint osztott képzés (alap-, mesterszak és felsőoktatási szakképzés) esetén egy, osztatlan képzés esetén legfeljebb két félév után gondolhatjátok meg magatokat az adott képzést illetőleg úgy, hogy még semmilyen kötelezettségetek nem keletkezik, csak a felhasznált állami féléveket veszítitek el - amiből alapvetően mindenkinek tizenkét félév jár összesen.
Mi történik, ha később sem szereztek diplomát?
Azok a hallgatók, akik nem szereznek diplomát a képzési idejük másfélszerese alatt, az eddigi - a képzési költség felére vonatkozó visszafizetés - szabály helyett hazai munkaviszonyt kell fenntartaniuk. Állami ösztöndíjas félévenként 150 nappal (hat féléves alapszakos képzés esetén körülbelül három és fél év munkaviszonnyal) kell számolni, és a kötelezettséget az adott képzés megszűnésének napjától számítva a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül kell teljesíteni. Erről bővebb infókat itt találtok.
Felvételi 2020: ezeket kell vállalnotok, ha állami ösztöndíjas képzésre kerültök be
Milyen szabályokat kell betartaniuk azoknak, akik ingyen tanulnak a felsőoktatásban? Itt van minden tudnivaló a kötelezettségekről, a kivételekről és arról, hogy kik mentesülhetnek alóluk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
