Hogyan felvételizhettek másik szakra, ha már a felsőoktatásban tanultok, és hogyan fogynak az állami ösztöndíjas féléveitek? Fontos kérdésre válaszolunk.
Ha már egyetemre, főiskolára jártok, de szeretnétek elkezdeni még egy szakot állami ösztöndíjas formában, a legfontosabb, amire figyelnetek kell, az a támogatott félévek száma. Ugyanis ha két képzést egyszerre végeztek, duplán fogynak a féléveitek.
Jó hír ugyanakkor, hogy nemcsak két alapszakot, hanem két mesterszakot is végezhettek egyszerre, sőt, mesterképzésesként akár egy újabb alapképzést is elkezdhettek, feltéve persze, hogy még van állami ösztöndíjas félévetek.
A felsőoktatásban összesen 12 féléven keresztül tanulhattok ingyenesen, vagyis állami ösztöndíjasként, kivéve, ha ennél hosszabb a szak képzési ideje - ebben az esetben 14 félév lesz a támogatási idő. Az állami félévekbe nem számítanak bele a passzív szemeszterek, illetve azok sem, amelyeket betegség, szülés vagy más, előre nem látható vagy fel nem róható ok miatt nem sikerült befejeznetek. Egy adott képzésen a képzési időn túl még két félévet végezhettek el támogatott formában.
Ha ingyenesen szeretnétek tanulni, vállalnotok kell, hogy a képzési idő másfélszerese alatt megszerzitek a diplomát, illetve hogy a diploma megszerzési után húsz éven belül az állami ösztöndíjas tanulmányok idejével megegyező időtartamban (150 nap/félév) hazai munkaviszonyt tartotok fenn. Itt olvashatjátok a részleteket:
Felvételi 2020: ezeket kell vállalnotok, ha állami ösztöndíjas képzésre kerültök be
Milyen szabályokat kell betartaniuk azoknak, akik ingyen tanulnak a felsőoktatásban? Itt van minden tudnivaló a kötelezettségekről, a kivételekről és arról, hogy kik mentesülhetnek alóluk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
