Állami ösztöndíjas képzés: minden infó a hazai munkaviszony kötelezettségéről

Az állami ösztöndíjas egyetemistáknak, főiskolásoknak hazai munkaviszonyt kell fenntartaniuk a végzés után, illetve akkor is, ha nem szerzik meg időben a diplomát. De pontosan mi számít bele ebbe? Itt vannak a részletek.

  • Eduline

Az idén változtak az állami ösztöndíjas hallgatókat érintő szabályok: azoknak, akik nem szerzik meg a képzési idő másfélszerese alatt a diplomát, a képzési költség felének visszafizetése helyett január elsejétől hazai munkaviszonyt kell fenntartaniuk. Állami ösztöndíjas félévenként 150 nappal kell számolni, és a kötelezettséget az adott képzés megszűnésének napjától számítva a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül kell teljesíteni. 

Az állami ösztöndíjas hallgatók másik kötelezettsége, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az ösztöndíjas tanulmányok idejével megegyező időtartamban (ösztöndíjas félévenként 150 nappal számolva) kell hazai munkaviszonyt fenntartaniuk. Itt foglaltuk össze az összes tudnivalót a diplomaszerzési határidőről, a szakváltásról, a kivételekről és a kötelezettségek teljesítéséről.

De mit is jelent pontosan a hazai munkaviszony?

Hazai munkaviszonynak a társadalombiztosítási jogviszony számít, ami lehet munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy magyar joghatóság alatt végzett vállalkozási tevékenység - a diákmunka viszont nem. Teljes vagy részmunkaidőben is dolgozhattok, a munkának pedig nem kell a képzési területhez igazodnia. A teljesítendő napok számába nemcsak a munkanapok, hanem a teljes biztosítotti időszak, vagyis a hétvégék és az ünnepnapok is beleszámítanak, és több munkaviszonyból is összetevődhet.

A hazai munkaviszony időtartamába beleszámít a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama, illetve az az időszak, amely alatt álláskeresési járadékot kaptok.

A szomszédos államokban élő magyarok a hazai munkaviszonyt a származási országban is teljesíthetik - ezt a munkaviszonyt kétszeres mértékben kell figyelembe venni. Ugyanez vonatkozik a Magyarországon önkéntes katonai szolgálatot teljesítők társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkavégzésére is. Az Oktatási Hivatal részletes tájékoztatóját itt találjátok.

Ezért (is) számít, hogy milyen jegyeket szereztek a vizsgaidőszakban

Ha jól tanultok, állami ösztöndíjasként már a második félévtől kaphattok tanulmányi ösztöndíjat, támogatott helyet szerezhettek vagy - ellenkező esetben - akár el is veszíthetitek azt. Mutatjuk a szabályokat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.