Az állami ösztöndíjas egyetemistáknak, főiskolásoknak hazai munkaviszonyt kell fenntartaniuk a végzés után, illetve akkor is, ha nem szerzik meg időben a diplomát. De pontosan mi számít bele ebbe? Itt vannak a részletek.
Az idén változtak az állami ösztöndíjas hallgatókat érintő szabályok: azoknak, akik nem szerzik meg a képzési idő másfélszerese alatt a diplomát, a képzési költség felének visszafizetése helyett január elsejétől hazai munkaviszonyt kell fenntartaniuk. Állami ösztöndíjas félévenként 150 nappal kell számolni, és a kötelezettséget az adott képzés megszűnésének napjától számítva a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül kell teljesíteni.
Az állami ösztöndíjas hallgatók másik kötelezettsége, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az ösztöndíjas tanulmányok idejével megegyező időtartamban (ösztöndíjas félévenként 150 nappal számolva) kell hazai munkaviszonyt fenntartaniuk. Itt foglaltuk össze az összes tudnivalót a diplomaszerzési határidőről, a szakváltásról, a kivételekről és a kötelezettségek teljesítéséről.
De mit is jelent pontosan a hazai munkaviszony?
Hazai munkaviszonynak a társadalombiztosítási jogviszony számít, ami lehet munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy magyar joghatóság alatt végzett vállalkozási tevékenység - a diákmunka viszont nem. Teljes vagy részmunkaidőben is dolgozhattok, a munkának pedig nem kell a képzési területhez igazodnia. A teljesítendő napok számába nemcsak a munkanapok, hanem a teljes biztosítotti időszak, vagyis a hétvégék és az ünnepnapok is beleszámítanak, és több munkaviszonyból is összetevődhet.
A hazai munkaviszony időtartamába beleszámít a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama, illetve az az időszak, amely alatt álláskeresési járadékot kaptok.
A szomszédos államokban élő magyarok a hazai munkaviszonyt a származási országban is teljesíthetik - ezt a munkaviszonyt kétszeres mértékben kell figyelembe venni. Ugyanez vonatkozik a Magyarországon önkéntes katonai szolgálatot teljesítők társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkavégzésére is. Az Oktatási Hivatal részletes tájékoztatóját itt találjátok.
Ezért (is) számít, hogy milyen jegyeket szereztek a vizsgaidőszakban
Ha jól tanultok, állami ösztöndíjasként már a második félévtől kaphattok tanulmányi ösztöndíjat, támogatott helyet szerezhettek vagy - ellenkező esetben - akár el is veszíthetitek azt. Mutatjuk a szabályokat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
