Az állami ösztöndíjas egyetemistáknak, főiskolásoknak hazai munkaviszonyt kell fenntartaniuk a végzés után, illetve akkor is, ha nem szerzik meg időben a diplomát. De pontosan mi számít bele ebbe? Itt vannak a részletek.
Az idén változtak az állami ösztöndíjas hallgatókat érintő szabályok: azoknak, akik nem szerzik meg a képzési idő másfélszerese alatt a diplomát, a képzési költség felének visszafizetése helyett január elsejétől hazai munkaviszonyt kell fenntartaniuk. Állami ösztöndíjas félévenként 150 nappal kell számolni, és a kötelezettséget az adott képzés megszűnésének napjától számítva a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül kell teljesíteni.
Az állami ösztöndíjas hallgatók másik kötelezettsége, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az ösztöndíjas tanulmányok idejével megegyező időtartamban (ösztöndíjas félévenként 150 nappal számolva) kell hazai munkaviszonyt fenntartaniuk. Itt foglaltuk össze az összes tudnivalót a diplomaszerzési határidőről, a szakváltásról, a kivételekről és a kötelezettségek teljesítéséről.
De mit is jelent pontosan a hazai munkaviszony?
Hazai munkaviszonynak a társadalombiztosítási jogviszony számít, ami lehet munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy magyar joghatóság alatt végzett vállalkozási tevékenység - a diákmunka viszont nem. Teljes vagy részmunkaidőben is dolgozhattok, a munkának pedig nem kell a képzési területhez igazodnia. A teljesítendő napok számába nemcsak a munkanapok, hanem a teljes biztosítotti időszak, vagyis a hétvégék és az ünnepnapok is beleszámítanak, és több munkaviszonyból is összetevődhet.
A hazai munkaviszony időtartamába beleszámít a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama, illetve az az időszak, amely alatt álláskeresési járadékot kaptok.
A szomszédos államokban élő magyarok a hazai munkaviszonyt a származási országban is teljesíthetik - ezt a munkaviszonyt kétszeres mértékben kell figyelembe venni. Ugyanez vonatkozik a Magyarországon önkéntes katonai szolgálatot teljesítők társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkavégzésére is. Az Oktatási Hivatal részletes tájékoztatóját itt találjátok.
Ezért (is) számít, hogy milyen jegyeket szereztek a vizsgaidőszakban
Ha jól tanultok, állami ösztöndíjasként már a második félévtől kaphattok tanulmányi ösztöndíjat, támogatott helyet szerezhettek vagy - ellenkező esetben - akár el is veszíthetitek azt. Mutatjuk a szabályokat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
