Nyelvtanulás, sportlehetőségek, szakkollégiumok, karrierirodák, pszichológusi segítség, diákszervezetek – ilyen pluszszolgáltatásokat is kínálnak a hallgatóknak az egyetemek és főiskolák.
Ötven oldalon keresztül sorolja a szakkollégiumokat és a diákszervezeteket a Budapesti Corvinus Egyetem minden tanév elején megjelenő „diákszervezeti tájolója”. Az intézményben negyvenegy akkreditált diákszervezet működik, többek között speciális pénzügyi-matematikai, számviteltudományi és adózási, középiskolások ingyenes érettségi felkészítését végző hallgatói csoport, sőt vitaklub is. Persze nem a Corvinus az egyetlen felsőoktatási intézmény, amely számos pluszszolgáltatást nyújt a hallgatóknak.
Az előadásokon és szemináriumokon túl más szakmai kihívásokat is kereső hallgatók számára jó megoldás, ha valamelyik szakkollégiumhoz csatlakoznak, az óráik mellett így pluszkurzusokon vehetnek részt, kutatásokat végezhetnek, és persze értékes kapcsolati hálót építhetnek ki. A győri Széchenyi István Egyetemen például műszaki, jogász, informatikai, villamosmérnöki és gépészmérnöki, közgazdász, közlekedésmérnöki és logisztikai szakkollégium is működik, de – többek között – a Debreceni Egyetemen és a Szent István Egyetemen is számos lehetőség közül lehet választani. Debrecenben például roma hallgatók számára külön szakkollégium működik, emellett művészeti és gazdasági témák iránt érdeklődőknek is indítanak pluszkurzusokat, ahogy a Szent István Egyetemen is jelentkezhetnek a hallgatók egyebek mellett vidékfejlesztési, környezetvédelmi, állattenyésztési, halászati és horgászati szakkollégiumba is. A legtöbb szakkollégiumot a Pécsi Tudományegyetem indítja, tizennyolc különböző témában.
A szakkollégiumok mellett többféle diákszervezet foglalkozásaira is érdemes bejelentkezni. A Szegedi Tudományegyetemen például a vállalkozásfejlesztési és a marketingklubhoz, valamint az AIESEC-hez csatlakozhatnak a hallgatók (az AIESEC a világ harmadik legnagyobb nonprofit szervezete, amely a hallgatói és a vállalati oldalt kapcsolja össze szakmai eseményeken keresztül, több magyar egyetemen is működik tagszervezete). A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen többek között kórus, történészműhely és kultúrklub várja a hallgatókat, a Színház- és Filmművészeti Egyetem pedig idén ősszel indította el a kortárs alkotókat és legfrissebb munkáikat bemutató filmklubot. Számos felsőoktatási intézményben – például a Debreceni Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen – működik néptáncegyüttes, színtársulat vagy az amerikai egyetemi sporteseményekről ismerős cheerleadercsapat.
A legtöbb felsőoktatási intézményben sportolási lehetőségekből sincs hiány – számos egyetemen kötelező tárgy a testnevelés egy vagy több félévig. Általában nullakredites tárgyként hirdetik meg, vagyis a hallgatók jegyet nem kapnak rá, viszont a diploma megszerzéséhez alapkövetelmény. A Debreceni Egyetemen harmincnégy különböző sporttevékenység közül lehet választani: a hagyományos csapatsportokon kívül többek között alakformáló aerobik, floorball, társastánc, karate, body art és pilatesfoglalkozás is található a kínálatban. Azoknak sem kell fitneszbérletre költeniük, akiknek nincs testnevelésórájuk, vagy már teljesítették a kötelező óraszámot. A Semmelweis Egyetemen például ingyenes úszási, teniszezési és focizási lehetőséget kínálnak a hallgatóknak, de a Kaposvári Egyetemen is számos ingyenes foglalkozást – jégkorcsolya, aerobik, kosárlabda, kézilabda, női-férfi futsal, női-férfi röplabda, kajak-kenu – szerveznek a hallgatóknak, a legtöbb felsőoktatási intézményben pedig szemeszterenként legalább egy sportnapot tartanak.
Több szakon a testneveléshez hasonlóan az idegen nyelvi kurzusokat is beépítették a tantervbe, vagyis a hallgatóknak kötelező egy vagy két félévet teljesíteniük – az Állatorvostudományi Egyetem állatorvosi szakán például a latin, a Budapesti Gazdasági Egyetem kereskedelem és marketing képzésén pedig az üzleti és a gazdasági szaknyelv a kötelező. Általában ezenfelül is van ingyenes vagy kedvezményes lehetőség a nyelvtanulásra. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen támogatott, nullakredites tárgyként kilenc nyelv – angol, francia, holland, német, olasz, orosz, japán, magyar vagy spanyol – közül választhatnak a hallgatók. A különböző képzési szinteken tanulók eltérő ideig vehetik igénybe az ingyenes nyelvoktatást. A Budapesti Metropolitan Egyetemen összesen tizenkét nyelvet oktatnak, a hallgatók három féléven át vehetnek fel általános nyelvi órákat, az angolon és a németen túl például arabul, görögül, japánul, kínaiul vagy akár svédül is tanulhatnak.
A végzősök számára az egyetemi karrierirodák is hasznos szolgáltatásokat nyújtanak – továbbtanulási lehetőségekről, állásajánlatokról, pályázatokról, szakmai gyakorlati helyekről is tájékoztatják a hallgatókat, emellett workshopokat, tréningeket és állásbörzét is szoktak szervezni. Nem csak a karriert érintő problémák megoldásához nyújtanak segítséget az egyetemek és főiskolák – számos intézményben dolgoznak tanácsadással és mentorálással foglalkozó kortárs segítők, akiket bármilyen problémával fel lehet keresni. Az Eszterházy Károly Egyetemen például szakképzett mentálhigiénés tanácsadó áll a hallgatók rendelkezésére, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig pszichológia szakos – szakképesítés előtt álló – önkéntes csapat segíti a hallgatók életét. A Budapesti Corvinus Egyetemen a kettőt ötvözik. „A hallgatók nem szakmaspecifikus tanulmányaik miatt működnek együtt a pszichológusi csapattal, hanem személyes érdeklődésük miatt sajátítják el a közösségfejlesztés és a társas támogatás eszközeit – tanulmányaik mellett, önkéntes tevékenységként. A szerepük jelentős és hiánypótló” – mondja Palkovits Nóra, az egyetem Diáktanácsadó Központjának pszichológusa és tanácsadó szakpszichológus-jelöltje. Úgy tapasztalja, hogy a kortárs segítők szerepe nagyon fontos az egyetemeken, hiszen ők a kapocs a szakemberek és a hallgatók között: segítenek abban, hogy harmonikusan alakuljon az egyetem és a különböző közösségek közötti viszony, ugyanakkor felfigyelnek arra, ha valaki segítségre szorul.
Ez a cikk a 2020-es HVG Diplomarangsorban jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2020 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt, a kiadótól.
Itt a HVG 2020-as felsőoktatási toplistája: ezek a legjobb hazai egyetemek, főiskolák
Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem vezeti a HVG 2020-as felsőoktatási rangsorát. Harmadik helyen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végzett, megelőzve a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet és a Semmelweis Egyetemet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
