A csütörtöki győri tanárkéselés után ismét az emberi erőforrások miniszteréhez fordul a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), kérve, hogy a tárca tűzze napirendre a közfeladatot ellátó személyek biztonságának kérdését, a köznevelési államtitkárság pedig külön foglalkozzon a pedagógusokat érő agresszió speciális körülményeivel - közölte a szakszervezet pénteken az MTI-vel
Csütörtökön a Győri Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiumában egy 17 éves fiú megkéselte 51 éves tanárnőjét. A tanárnőt több késszúrás érte, egyebek mellett a hátán, állapota stabil, nincs életveszélyben. Az elkövetőt elfogták és emberölési kísérlet megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást vele szemben.
A PDSZ az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett: október 16-án, azt követően, hogy egy Facebookon terjedő tanárbántalmazásról készült felvétel bejárta az országot, levélben fordultak a nyilvánossághoz és a felelős miniszterhez. Ebben azt írták, a pedagógusok biztonságos munkavégzését, emberi méltóságának megőrzését mindenekfelett állónak tartják.
Megjegyezték: az elmúlt évtizedekben az élet minden területén nőtt az agresszió, és csökkent a közfeladatot ellátó munkavállalók biztonsága, így van ez a pedagógusok esetében is, mind gyakrabban kerülnek olyan szituációba a tanárok, amelynek kezeléséhez "sem ők, sem az oktatás jelenlegi rendszere nem rendelkezik kellő eszköztárral, és amelyek több esetben átlépik a pedagógiai megoldások kereteit". Hozzátették: ilyen alkalmakkor a munkavállaló tehetetlenségénél, veszélyeztetettségénél csak a megalázottsága nagyobb, és nem csoda, hogy azokban az intézményekben és régiókban, ahol szinte mindennaposak ezek a jelenségek, még a szokásosnál is nehezebb munkaerőt találni.
A PDSZ októberi levelében azt írta, a probléma gyökerei nem csupán a közoktatásban keresendők, mint ahogy a megoldások sem, éppen ezért kérik Kásler Miklós minisztert, hogy a tárca tűzze napirendre a közfeladatot ellátó személyek biztonságának kérdését. Azt is kérte a szakszervezet, hogy a köznevelési államtitkárság külön foglalkozzon a pedagógusokat érő agresszió speciális körülményeivel, és készítsen cselekvési tervet a konfliktusok kialakulásának megelőzésére. A PDSZ azt is fontosnak nevezte, hogy a munkafolyamatba mielőbb vonják be az érintett érdekvédelmi és szakmai szervezeteket.
A PDSZ pénteki közleményében azt írta, októberi levelükre nem kaptak választ, ugyanakkor a csütörtöki győri tanárkéselés után újból elküldik azt a minisztériumnak, figyelmeztetve a tárcát, hogy "most csak a szerencsén múlott, hogy nem lett nagyobb tragédia".
Szeretnék felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy ha így terjed a teljesen eszköztelenné váló pedagógusokat fenyegető erőszak a közoktatási intézményekben, akkor kollégáik emberi méltóságán túl esetenként az életük lesz a tét - közölte a szakszervezet.
Mit tehet egy pedagógus az erőszakos diákjával szemben?
Mit tehet egy pedagógus, ha diákjai rátámadnak vagy erőszakoskodnak vele az órán? A szabályokról Dr. Selmeciné dr. Csordás Máriát, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vezető jogtanácsosát kérdeztük.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
