Az Emmi vezetőjéhez fordul a PDSZ a tanárok biztonsága érdekében

A csütörtöki győri tanárkéselés után ismét az emberi erőforrások miniszteréhez fordul a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), kérve, hogy a tárca tűzze napirendre a közfeladatot ellátó személyek biztonságának kérdését, a köznevelési államtitkárság pedig külön foglalkozzon a pedagógusokat érő agresszió speciális körülményeivel - közölte a szakszervezet pénteken az MTI-vel

  • MTI

Csütörtökön a Győri Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiumában egy 17 éves fiú megkéselte 51 éves tanárnőjét. A tanárnőt több késszúrás érte, egyebek mellett a hátán, állapota stabil, nincs életveszélyben. Az elkövetőt elfogták és emberölési kísérlet megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást vele szemben.

A PDSZ az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett: október 16-án, azt követően, hogy egy Facebookon terjedő tanárbántalmazásról készült felvétel bejárta az országot, levélben fordultak a nyilvánossághoz és a felelős miniszterhez. Ebben azt írták, a pedagógusok biztonságos munkavégzését, emberi méltóságának megőrzését mindenekfelett állónak tartják.

Megjegyezték: az elmúlt évtizedekben az élet minden területén nőtt az agresszió, és csökkent a közfeladatot ellátó munkavállalók biztonsága, így van ez a pedagógusok esetében is, mind gyakrabban kerülnek olyan szituációba a tanárok, amelynek kezeléséhez "sem ők, sem az oktatás jelenlegi rendszere nem rendelkezik kellő eszköztárral, és amelyek több esetben átlépik a pedagógiai megoldások kereteit". Hozzátették: ilyen alkalmakkor a munkavállaló tehetetlenségénél, veszélyeztetettségénél csak a megalázottsága nagyobb, és nem csoda, hogy azokban az intézményekben és régiókban, ahol szinte mindennaposak ezek a jelenségek, még a szokásosnál is nehezebb munkaerőt találni.

A PDSZ októberi levelében azt írta, a probléma gyökerei nem csupán a közoktatásban keresendők, mint ahogy a megoldások sem, éppen ezért kérik Kásler Miklós minisztert, hogy a tárca tűzze napirendre a közfeladatot ellátó személyek biztonságának kérdését. Azt is kérte a szakszervezet, hogy a köznevelési államtitkárság külön foglalkozzon a pedagógusokat érő agresszió speciális körülményeivel, és készítsen cselekvési tervet a konfliktusok kialakulásának megelőzésére. A PDSZ azt is fontosnak nevezte, hogy a munkafolyamatba mielőbb vonják be az érintett érdekvédelmi és szakmai szervezeteket.

A PDSZ pénteki közleményében azt írta, októberi levelükre nem kaptak választ, ugyanakkor a csütörtöki győri tanárkéselés után újból elküldik azt a minisztériumnak, figyelmeztetve a tárcát, hogy "most csak a szerencsén múlott, hogy nem lett nagyobb tragédia".

Szeretnék felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy ha így terjed a teljesen eszköztelenné váló pedagógusokat fenyegető erőszak a közoktatási intézményekben, akkor kollégáik emberi méltóságán túl esetenként az életük lesz a tét - közölte a szakszervezet.

Mit tehet egy pedagógus az erőszakos diákjával szemben?

Mit tehet egy pedagógus, ha diákjai rátámadnak vagy erőszakoskodnak vele az órán? A szabályokról Dr. Selmeciné dr. Csordás Máriát, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vezető jogtanácsosát kérdeztük.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.