Így tanulhattok ingyen egyetemen, főiskolán: szabályok és változások

Mennyi időt tölthettek el állami ösztöndíjas képzésen, és mi történik csúszás esetén? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat az állami ösztöndíjas félévekkel kapcsolatban.

  • Eduline

Hány félévig tanulhattok ingyen?

Egy hallgató felsőoktatási szakképzésen, alap- vagy osztatlan képzésen és mesterképzésen összesen tizenkét féléven, vagyis összesen hat éven át tanulhat állami ösztöndíjasként. Kivétel eza lól, ha olyan szakon tanultok, aminek ennél hosszabb a képzési ideje - ebben az esetben két plusz szemeszterrel, de maximum tizennégy félévvel gazdálkodhattok.

Mennyivel lehet meghaladni a képzési időt? Mi a helyzet, ha ebből is kicsúsztok?

Egy adott szakon a képzési időn túl még két félévig tanulhattok ingyen - ezután önköltségesként folytathatjátok a tanulmányaitokat.

Egy másik fontos szabály, hogy állami ösztöndíjasként a képzési idő másfélszerese alatt kell, hogy megszerezzétek a diplomát, vagyis például egy három éves (hat féléves képzés) esetén másfél évet "csúszhattok". Ha nem sikerült teljesítenetek ezt a feltételt, vissza kell majd fizetnetek a képzési költségetek felét. Jó hír, hogy 2020. január 1-jétől változnak az állami ösztöndíjas képzésre vonatkozó szabályok, így fizetni is csak akkor kell, ha két éven belül nem kezdenétek el dolgozni - a változásról, és az ezzel járó szabályokról bővebben itt olvashattok.

Állami ösztöndíjas képzés: ezekben az esetekben mentesültök a kötelezettségek alól

Kikre nem vonatkoznak az állami ösztöndíjas képzés feltételei? Itt vannak a szabályok.

A passzív félévek is beleszámítanak?

A passzív félévek nem számítanak bele sem az állami ösztöndíjas félévek számába, sem a diplomaszerzés határidejébe, így ezzel a félévvel, félévekkel nem kell számolnotok az állami ösztöndíjas keretben. Vannak azonban más szabályok, amelyek vonatkoznak a passziváltatásra, ezekről itt olvashattok.

Kezdhettek-e újabb képzést állami ösztöndíjas formában?

Igen, ha már ingyen elvégeztetek egy alapképzést, elkezdhettek egy másikat is állami ösztöndíjas formában, feltéve persze, ha még vannak támogatott féléveitek.

Mi történik, ha egyszerre két szakon is tanultok?

Azok, akik párhuzamosan két képzést is végeznek, egy valamire nagyon figyelniük kell. Az állami ösztöndíjas félévek ilyenkor duplán fogynak, vagyis a két szakot külön-külön kell számolni, ha egyszerre végzitek, akkor is.

Az állami ösztöndíjas helyért azonban nem csak a felvételin, valamint ezekkel a szabályokkal együtt kell megküzdenetek, képzésen belül több feltételnek is meg kell felelnetek - ezekről itt olvashattok bővebben.

Idén is több ezren bukták az állami ösztöndíjas helyüket a kormány szigorítása miatt

Korábban elegendő volt, ha az egyetemi kurzusokért járó kreditekből elértek egy meghatározott számot vagy jó tanulmányi átlaggal zárták a szemesztert, ma már mindkét feltételt egyszerre kell teljesíteni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.