Idén is több ezren bukták az állami ösztöndíjas helyüket a kormány szigorítása miatt

Korábban elegendő volt, ha az egyetemi kurzusokért járó kreditekből elértek egy meghatározott számot vagy jó tanulmányi átlaggal zárták a szemesztert, ma már mindkét feltételt egyszerre kell teljesíteni.

  • Eduline

Mintegy 5500 egyetemi hallgató már biztosan elveszítette tandíjmentes, állami ösztöndíjas helyét idén nyáron, ők ősztől már csak költségtérítéses formában folytathatják tanulmányaikat – tudta meg a Népszava a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) előzetes adataiból. A szervezet eddig 10 nagy egyetem számait dolgozta fel, végleges adatok októberben várhatók.

Ahogy mi is írtunk róla, a szabályozást tavaly alkalmazták először, ez akkor legalább 8 ezren állami ösztöndíjast érintett. A HÖOK becslései szerint idén is nagyjából ennyien lesznek. 2010-ben még a hallgatók 79 százaléka tanult állami ösztöndíjjal, a 2017/2018-as tanévben viszont már csak 65 százalékuk, mintegy 132 ezren.

A szabály alapszakosokra és mesterszakosokra is vonatkozik, kivételt csak azok képeznek, akik 2016 előtt kezdték meg tanulmányaikat.

Több ezren bukták el a tandíjmentes helyet, mégis tovább szigorít a kormány

Körülbelül nyolcezer hallgató veszítette el állami ösztöndíjas helyét idén nyáron, ők ettől a tanévtől kizárólag fizetős formában folytathatják az egyetemet vagy a főiskolát. A kormány másfél éve döntött arról: az egyetemistáknak az eddigieknél jóval szigorúbb feltételeket kell teljesíteniük, ha továbbra is tandíjmentesen szeretnének tanulni.

Első ránézése úgy tűnik, a minimumátlag idei emelése nem okozott nagy kilengést. A következő két évben viszont már várható, hogy a 8 ezret is meghaladja a költségtérítéses képzésre átsorolt hallgatók száma – mondta Kovács Péter, a HÖOK elnökhelyettese.

Hozzátette: a tapasztalatok szerint az átsorolt hallgatók egy része diákhitellel vagy családi segítséggel folytatja önköltséges formában is, ám sokan vannak, akik inkább abbahagyják tanulmányaikat. A felsőoktatásban a lemorzsolódás aránya 30 százalék körüli, ám azok körében, akiket átsoroltak fizetős képzésre, ennek kétszerese, valamivel több mint 60 százalék.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.