Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Korábban elegendő volt, ha az egyetemi kurzusokért járó kreditekből elértek egy meghatározott számot vagy jó tanulmányi átlaggal zárták a szemesztert, ma már mindkét feltételt egyszerre kell teljesíteni.
Mintegy 5500 egyetemi hallgató már biztosan elveszítette tandíjmentes, állami ösztöndíjas helyét idén nyáron, ők ősztől már csak költségtérítéses formában folytathatják tanulmányaikat – tudta meg a Népszava a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) előzetes adataiból. A szervezet eddig 10 nagy egyetem számait dolgozta fel, végleges adatok októberben várhatók.
Ahogy mi is írtunk róla, a szabályozást tavaly alkalmazták először, ez akkor legalább 8 ezren állami ösztöndíjast érintett. A HÖOK becslései szerint idén is nagyjából ennyien lesznek. 2010-ben még a hallgatók 79 százaléka tanult állami ösztöndíjjal, a 2017/2018-as tanévben viszont már csak 65 százalékuk, mintegy 132 ezren.
A szabály alapszakosokra és mesterszakosokra is vonatkozik, kivételt csak azok képeznek, akik 2016 előtt kezdték meg tanulmányaikat.
Több ezren bukták el a tandíjmentes helyet, mégis tovább szigorít a kormány
Körülbelül nyolcezer hallgató veszítette el állami ösztöndíjas helyét idén nyáron, ők ettől a tanévtől kizárólag fizetős formában folytathatják az egyetemet vagy a főiskolát. A kormány másfél éve döntött arról: az egyetemistáknak az eddigieknél jóval szigorúbb feltételeket kell teljesíteniük, ha továbbra is tandíjmentesen szeretnének tanulni.
Első ránézése úgy tűnik, a minimumátlag idei emelése nem okozott nagy kilengést. A következő két évben viszont már várható, hogy a 8 ezret is meghaladja a költségtérítéses képzésre átsorolt hallgatók száma – mondta Kovács Péter, a HÖOK elnökhelyettese.
Hozzátette: a tapasztalatok szerint az átsorolt hallgatók egy része diákhitellel vagy családi segítséggel folytatja önköltséges formában is, ám sokan vannak, akik inkább abbahagyják tanulmányaikat. A felsőoktatásban a lemorzsolódás aránya 30 százalék körüli, ám azok körében, akiket átsoroltak fizetős képzésre, ennek kétszerese, valamivel több mint 60 százalék.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.