Idén is több ezren bukták az állami ösztöndíjas helyüket a kormány szigorítása miatt

Korábban elegendő volt, ha az egyetemi kurzusokért járó kreditekből elértek egy meghatározott számot vagy jó tanulmányi átlaggal zárták a szemesztert, ma már mindkét feltételt egyszerre kell teljesíteni.

  • Eduline

Mintegy 5500 egyetemi hallgató már biztosan elveszítette tandíjmentes, állami ösztöndíjas helyét idén nyáron, ők ősztől már csak költségtérítéses formában folytathatják tanulmányaikat – tudta meg a Népszava a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) előzetes adataiból. A szervezet eddig 10 nagy egyetem számait dolgozta fel, végleges adatok októberben várhatók.

Ahogy mi is írtunk róla, a szabályozást tavaly alkalmazták először, ez akkor legalább 8 ezren állami ösztöndíjast érintett. A HÖOK becslései szerint idén is nagyjából ennyien lesznek. 2010-ben még a hallgatók 79 százaléka tanult állami ösztöndíjjal, a 2017/2018-as tanévben viszont már csak 65 százalékuk, mintegy 132 ezren.

A szabály alapszakosokra és mesterszakosokra is vonatkozik, kivételt csak azok képeznek, akik 2016 előtt kezdték meg tanulmányaikat.

Több ezren bukták el a tandíjmentes helyet, mégis tovább szigorít a kormány

Körülbelül nyolcezer hallgató veszítette el állami ösztöndíjas helyét idén nyáron, ők ettől a tanévtől kizárólag fizetős formában folytathatják az egyetemet vagy a főiskolát. A kormány másfél éve döntött arról: az egyetemistáknak az eddigieknél jóval szigorúbb feltételeket kell teljesíteniük, ha továbbra is tandíjmentesen szeretnének tanulni.

Első ránézése úgy tűnik, a minimumátlag idei emelése nem okozott nagy kilengést. A következő két évben viszont már várható, hogy a 8 ezret is meghaladja a költségtérítéses képzésre átsorolt hallgatók száma – mondta Kovács Péter, a HÖOK elnökhelyettese.

Hozzátette: a tapasztalatok szerint az átsorolt hallgatók egy része diákhitellel vagy családi segítséggel folytatja önköltséges formában is, ám sokan vannak, akik inkább abbahagyják tanulmányaikat. A felsőoktatásban a lemorzsolódás aránya 30 százalék körüli, ám azok körében, akiket átsoroltak fizetős képzésre, ennek kétszerese, valamivel több mint 60 százalék.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Gáspár mindössze 15 éves, mégis a világ egyik legrangosabb AI-konferenciáján mutathatja be saját kutatását

Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.

Hiába tanul egész évben számítógéppel, papíron kell felvételiznie az SNI-s diákoknak – a pedagógus szerint át kellene alakítani a rendszert

A jelenlegi középiskolai felvételi rendszer nem minden sajátos nevelési igényű diák számára biztosítja ugyanazokat az esélyeket a tudása bizonyítására – erre hívja fel a figyelmet a Népszava oktatási sorozatának legfrissebb része. Borbás Kata pedagógus egy olyan tanuló történetét mutatja be, aki egész évben számítógép és felolvasóprogram segítségével tanul, a központi felvételin azonban papíralapú dolgozatot kell írnia.