Tíz év után, tavaly döntött a kormány a hallgatói normatíva emeléséről – a korábbi 119 ezer forintos összeg 2020-tól pedig 166 600 forintra emelkedik majd. Itt vannak a részletek.
Idén február 1-től 8 százalékkal (119 000 forintról 128 520 forintra) emelték a hallgatói normatíva összegét. Az már egy ideje nem kérdés, hogy jövőre további csaknem 30 százalékkal, 166 600 forintra emelik majd a felsőoktatásban egy főre számított hallgatói támogatást. Most összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az emelésről.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki magasabb ösztöndíjra jogosult az év elejétől. Ugyanis azt, hogy a megemelt összeget hogyan osztják el a hallgatók között az intézmények, „házon belül” döntik el.
„Előfordulhat, hogy azok, akik eddig is jogosultak voltak a szociális támogatásokra, ugyanakkora összeget kapnak, mint eddig, csak a juttatásban részesülő hallgatók köre bővül negyven százalékkal. A másik lehetőség, hogy ugyanannyi hallgató kap ösztöndíjat, mint eddig, viszont ők magasabb összegre számíthatnak”
– mondta el Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke korábban a HVG Diploma különszámában, hozzátéve: a végleges megoldás valahol a kettő között lesz majd.
Milyen öszöndíjakat érint?
Az állami ösztöndíjas hallgatók a második félévtől kaphatnak a tanulmányi ösztöndíjakat, havi összegét mindig egy félévre (5 hónapra) határozzák meg, ami nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatív 5 százalékánál (ez a minimum összeg 2020-ra 8 300 forintra emelkedik).
Az ösztöndíj persze nem csak ettől függ. Komoly szerepet játszik a tanulmányi átlag, valamint az ösztöndíj számításánál figyelembe veszik a félév során megszerzett kreditek számát. Az ösztöndíj számításának pontos módja megtalálható az intézményi szabályzatokban.
A szociális támogatásokat is érinti, habár az ösztöndíj havi összege felsőoktatási intézményenként változó, de nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatíva 20, illetve 10 százalékánál. Az ösztöndíjra minden félévben újra kell pályázni. Illetve az iskolakezdő alaptámogatást is befolyásolja, melynek mértéke alapképzésben a hallgatói normatíva 50 százaléka, mesterképzés esetében pedig a 75 százaléka.
Akár jövőre felvételiztek, akár idén kezdétek az egyetemet, vagy már a felsőoktatásban tanultok, itt elolvashattok mindent azokról a támogatásokról, amire állami ösztöndíjas hallgatóként pályázhattok.
Keresztféléves felvételi: már az első félévben halaszthattok az egyetemen?
A februárban induló képzésekre már lezárult a jelentkezés, a ponthatárokat várhatóan január 23-án hirdetik ki. Lehet passzív az első, tavaszi félévétek? Fontos kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
