A szarvasi agrárkaron nem indul több alap- és mesterképzés, az egyetem közleménye szerint a hallgatók alacsony száma miatt. Hogyan alakult a jelentkezők és a felvettek száma az utóbbi években az agrár és a többi képzési területen, illetve általánosságban? Itt vannak az adatok.
Múlt csütörtökön jött a hír, hogy 2020. februárjától nem indul több graduális képzés - alap- és mesterszak - a Szent István Egyetem szarvasi Agrár- és Gazdaságtudományi Karán, ami szakirányú továbbképzésekre és kutatásra fókuszáló Öntözési és Vízgazdálkodási Intézetként működik tovább.
A döntést az egyetem az agrárképzésekre jelentkezők számának csökkenésével és a kapacitások ebből fakadó alacsony kihasználtságával indokolta. Az agrártudományi szakokra jelentkezők száma a Felvi adatai szerint 2011 óta több mint kétezerrel esett vissza: akkor kicsit több mint 9500-an, 2019-ben viszont már kevesebb mint 7200-an jelentkeztek, a felvételt nyertek száma pedig 3626-ról 3280-ra csökkent. 2002-ben viszont még 17 ezren szerettek volna bekerülni ilyen képzésekre, és több mint kilencezren kezdhették el a tanulmányaitokat.
Ezeken a területeken is jelentősen csökkent a hallgatói létszám
A bölcsészettudományi szakokra jelentkezők száma 2011 óta nyolcezerrel, a felvetteké kétezerrel csökkent, több mint 9600-ról 7505-re. Jogi képzésekre 2011-ben még 15 ezren szerettek volna bekerülni, tavaly viszont már csak alig hétezren, azoknak a száma pedig, akik végül felvételt nyertek, hétezerrel négyezerre csökkent.
A műszaki képzésekre jelentkezők száma majdnem 25 ezerről 20 ezerre, a felvetteké pedig majdnem 14 ezerről kevesebb mint 11 ezerre csökkent 2011 és 2019 között. Természettudományi szakokra 2011-ben 11 és félezren, 2019-ben viszont már csak ötezren felvételiztek, közülük pedig alig 2300-an kerültek be a nyolc évvel korábbi 5740-es számhoz képest.
Társadalomtudományi szakokra csak feleannyian jelentkeztek 2019-ben, mint 2011-ben. A felvételizők száma 21 ezerről 10 ezerre, a felvételt nyerteké pedig hétezerről négyezerre csökkent.
Összességében a 2011-es általános felvételi eljárásban több mint 140 ezren szerettek volna bekerülni egyetemre, főiskolára (közülük 98 ezren kerültek be), a tavalyi évben 112 ezren jelentkeztek, közülük majdnem 79 ezren nyertek felvételt.
A kötelező nyelvvizsga bevezetése újabb érvágás lett volna
Ha 2020-ban bevezették volna az összes alap- és osztatlan szakon a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét, valószínűleg újra jelentősen csökkent volna az egyetemekre, főiskolákra felvételizők száma, ugyanis 2019-ben az elsőévesek majdnem harmada nem rendelkezett ilyennel. A követelményt végül a szakmai szervezetek tiltakozása miatt eltörölték.
A felvételi szigorítása a pedagógus- és az agrárképzést, a sporttudományi, művészeti és művészetközvetítési szakokat, illetve az egészségtudományi területet, illetve a kisebb vidéki egyetemeket érintette volna a legsúlyosabban. A részleteket itt olvashatjátok.
Az egy emelt szintű érettségi követelménye megmaradt, ezt nem érezték problémásnak a szakmai szervezetek, mivel több képzési területen - például az orvosi szakokon - eddig is elvárás volt az emelt szintű.
Milyen feltételekkel kerülhettek be egyetemre, főiskolára 2020-ban? Itt a teljes lista
Mit kell teljesítenetek a 2020-as felsőoktatási felvételin ahhoz, hogy bekerüljetek a kiválasztott szakra? Ezeknek a feltételeknek kell megfelelnetek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
