Magasabb bérekért és jobb munkakörülményekért, illetve a nyugdíjrendszer átalakítása miatt kezdtek sztrájkolni hétfőn a brit egyetemi oktatók és dolgozók, az egyetemek majdnem felében leállt a tanítás - írja a BBC.
A korábbi bejelentésnek megfelelően november 25-én nyolcnapos sztrájk kezdődött 60 brit egyetemen - a felsőoktatási intézmények majdnem felében -, az oktatók és az oktatást segítő dolgozók is beszüntették a munkát. A brit szakszervezet, a University and Colleges Union (UCU) tagjai két különböző indokból sztrájkolnak (43 intézményben mindkettő miatt): egyrészt a nyugdíjjárulék növekedése miatt, másrészt a magasabb bérekért és jobb munkakörülményekért - írja a BBC.
A szakszervezeti tagok a sztrájk végeztével, vagyis december 4. után egyéb akciókat is terveznek, például nem fogják elvégezni a szerződésükben nem szereplő feladatokat, helyettesíteni a hiányzó kollégákat és bepótolni az sztrájk miatt elmaradt órákat.
A brit oktatók és egyetemi dolgozók tavaly februárban és márciusban is sztrájkoltak, a szakszervezet pedig nem zárja ki, hogy a mostanit is újabb kövesse majd.
A dolgozók a nagy munkaterhelés, a keresetek reálértékének - 2009 óta 17 százalékkal való - csökkenése, a 15 százalékos nemek közötti bérszakadék és a nyugdíjjárulék növekedése miatt tiltakoznak. Az UCU főtitkára, Jo Grady szerint 43 600 szakszervezeti tag fog sztrájkolni a következő nyolc napban a "rendszerszintű változásért". Hozzátette: az oktatási szektor az elmúlt 10 évben nagy bevételre tett szert, a dolgozókra fordított összeg viszont csökkent, a munkakörülmények pedig rosszabbak lettek.
A nyugdíjjárulék a fizetés 8 százalékáról 9,6 százalékára emelkedett. A szakszervezet számításai szerint a rendszer változása az oktatók számára összesen 240 ezer font, a professzoroknak 730 ezer forint nyugdíjkiesést jelent.
Az UCU azt követeli, hogy a nyugdíjjárulék teljes összegét a munkáltatók fizessék, az egyetemeket képviselő szervezetek - a University and Colleges Employers Association és a Universities UK - szerint azonban az ő hozzájárulásuk is a fizetés 18 százalékáról 21,1 százalékára növekedett, ami évente 250 millió fontos pluszköltséget jelent. Még 1,6 százalék átvállalásához pedig 373 millió fontra lenne szükség, amit a munkáltatói szervezetek szerint csak állások és kurzusok megszüntetésével, a hallgatói szolgáltatások visszavágásával, illetve a csoportlétszámok növekedésével lehetne kivitelezni.
A BBC-nek egy sztrájkoló tanár azt mondta: egyre alacsonyabb fizetés és egyre több munka mellett nem tudják biztosítani azt a minőségi oktatást, amelyet nyújtani szeretnének. A szülőknek tudniuk kell, hogy a dolgozók fele határozott idejű vagy órabéres szerződéssel dolgozik - tette hozzá. A diákok támogatják a dolgozók követeléseit, ugyanakkor a vizsgaidőszakra való időzítést nem tartják jónak.
Magyarországon tüntetés már biztosan lesz, az viszont még kérdés, hogy sztrájkolni fognak-e a tanárok. Részletek itt:
November végén tüntetnek a tanárok: januárban jöhet az országos sztrájk?
Péntekig várja a kormány döntését a Pedagógusok Szakszervezete a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról. Tüntetés már biztosan lesz november végén, amit - ha később sem változik semmi - januárban országos sztrájk követhet. A tanárok a szakoktatók közalkalmazotti státuszának megtartását és a hat évesen kötelező beiskolázás visszavonását is követelik.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
A juttatás 400 ezer rászoruló gyereket érint.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Ketten bronzérmet, ketten pedig dicséretet kaptak a magyar csapatból.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
