Lazultak az egyetemi tanári cím elnyeréséhez szükséges és doktori iskola törzstagjaira vonatkozó követelmények, ami a tudományos teljesítmény fontosságának háttérbe szorulásához vezethet. A fiatal kutatók eközben nem járnak jól az új szabályozással - írja az Index.
Az elmúlt hónapokban átalakult a doktori iskolák engedélyézésének módja, illetve az egyetemi tanári kinevezés feltételei, amelyeket a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) határoz meg - írja az Index.
Lazítottak az egyetemi tanári, vagyis professzori cím elnyerésének feltételein: az MTA doktora címhez szükséges teljesítmény helyett már csak az annak megfelelő publikációs követelmények 61 százalékát kell elérni. Ez ugyan néhol kiegészül a MAB szakbizottságok által meghatározott speciális feltételekkel (és egy-két területen a 61%-ot felemelik 75%-ra), ezekkel együtt is messze elmaradnak a korábbi elvárásoktól.
Ugyanakkor olyan sok, az oktatással kapcsolatos mennyiségi követelményt (kontaktórát, diploma-, szakdolgozat-, illetve tudományos diákköri témavezetést) határoztak meg, amely a fiatal kutatókat hátrányos helyzetbe hozza. Ez a teljesítmény ugyanis egy 20-25 éves oktatói múlltal rendelkező tanártól várható el.
Az egyetemi tanári cím elnyerésének feltételeihez hasonlóan doktori iskolát is könnyebb alapítani: már nem feltétel, hogy a törzstagoknak legalább öt publikációjuk legyen az utóbbi öt évből. Eközben a korhatárt 65 évről egységesen 70 évre emelték, ami korábban csak az egyetemi tanárokra és MTA doktorokra vonatkozott.
Az sem feltétel többé, hogy a doktori iskola törzstagja munkájának több mint 70 százaléka az adott doktori képzéssel kapcsolatos legyen. Eltörölték azt a szabályt, miszerint egy tanárnak egyszerre legfeljebb hat doktorandusza lehetett: mostantól bármennyi lehet. Megszűnt az a feltétel is, hogy a doktori iskola vezetője más munkahelyen teljes munkaidős állást csak különlegesen indokolt esetben tölthet be.
A változtatások az Indexnek nyilatkozó források szerint azt eredményezik, ha egy egyetem nagyon szeretne egy ismert, de más egyetemen vagy kutatóintézetben dolgozó személyt, egyszerűen professzort csinálnak belőle, és máris kinevezhetik a doktori iskola vezetőjének. De az okok között lehet az is, hogy az elmúlt években nagyon sok főiskolából egyetem lett, és ezek nem mindig képesek teljesíteni a korábbi feltételeket az egyetemi tanári kinevezések, illetve a doktori iskola alapítása érdekében.
A MAB honlapján közölt indoklás szerint a változtatások oka, hogy megváltozott a doktori iskolák akkreditációjával kapcsolatos európai minőségértékelés szemlélete, így az most már az adott intézmény felelőssége, a MAB pedig csak a minőségbiztosítási tevékenységet értékeli - írja az Index.
FDSZ: nem a nyelvi képzés az egyetlen problémás terület a köz- és felsőoktatásban
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) is egyetért a bemeneti nyelvvizsga követelményének felfüggesztésével, de további egyeztetéseket szeretnének a felsőoktatást érintő kérdésekben.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
