Változások a felsőoktatásban: egyre kevesebbet ér a tudományos eredmény?

Lazultak az egyetemi tanári cím elnyeréséhez szükséges és doktori iskola törzstagjaira vonatkozó követelmények, ami a tudományos teljesítmény fontosságának háttérbe szorulásához vezethet. A fiatal kutatók eközben nem járnak jól az új szabályozással - írja az Index.

  • Eduline

Az elmúlt hónapokban átalakult a doktori iskolák engedélyézésének módja, illetve az egyetemi tanári kinevezés feltételei, amelyeket a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) határoz meg - írja az Index.

Lazítottak az egyetemi tanári, vagyis professzori cím elnyerésének feltételein: az MTA doktora címhez szükséges teljesítmény helyett már csak az annak megfelelő publikációs követelmények 61 százalékát kell elérni. Ez ugyan néhol kiegészül a MAB szakbizottságok által meghatározott speciális feltételekkel (és egy-két területen a 61%-ot felemelik 75%-ra), ezekkel együtt is messze elmaradnak a korábbi elvárásoktól.

Ugyanakkor olyan sok, az oktatással kapcsolatos mennyiségi követelményt (kontaktórát, diploma-, szakdolgozat-, illetve tudományos diákköri témavezetést) határoztak meg, amely a fiatal kutatókat hátrányos helyzetbe hozza. Ez a teljesítmény ugyanis egy 20-25 éves oktatói múlltal rendelkező tanártól várható el.

Az egyetemi tanári cím elnyerésének feltételeihez hasonlóan doktori iskolát is könnyebb alapítani: már nem feltétel, hogy a törzstagoknak legalább öt publikációjuk legyen az utóbbi öt évből. Eközben a korhatárt 65 évről egységesen 70 évre emelték, ami korábban csak az egyetemi tanárokra és MTA doktorokra vonatkozott. 

Az sem feltétel többé, hogy a doktori iskola törzstagja munkájának több mint 70 százaléka az adott doktori képzéssel kapcsolatos legyen. Eltörölték azt a szabályt, miszerint egy tanárnak egyszerre legfeljebb hat doktorandusza lehetett: mostantól bármennyi lehet. Megszűnt az a feltétel is, hogy a doktori iskola vezetője más munkahelyen teljes munkaidős állást csak különlegesen indokolt esetben tölthet be. 

A változtatások az Indexnek nyilatkozó források szerint azt eredményezik, ha egy egyetem nagyon szeretne egy ismert, de más egyetemen vagy kutatóintézetben dolgozó személyt, egyszerűen professzort csinálnak belőle, és máris kinevezhetik a doktori iskola vezetőjének. De az okok között lehet az is, hogy az elmúlt években nagyon sok főiskolából egyetem lett, és ezek nem mindig képesek teljesíteni a korábbi feltételeket az egyetemi tanári kinevezések, illetve a doktori iskola alapítása érdekében.

A MAB honlapján közölt indoklás szerint a változtatások oka, hogy megváltozott a doktori iskolák akkreditációjával kapcsolatos európai minőségértékelés szemlélete, így az most már az adott intézmény felelőssége, a MAB pedig csak a minőségbiztosítási tevékenységet értékeli - írja az Index.

FDSZ: nem a nyelvi képzés az egyetlen problémás terület a köz- és felsőoktatásban

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) is egyetért a bemeneti nyelvvizsga követelményének felfüggesztésével, de további egyeztetéseket szeretnének a felsőoktatást érintő kérdésekben.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.