Ezeket a tanácsokat érdemes megfogadni, hogy ne legyen rémálom az első vizsgaidőszak

Ez az első évetek az egyetemen vagy főiskolán? Eddig csak hírből hallottátok, hogy milyen a vizsgaidőszak, de már most a hátatok közepére sem kívánjátok az egészet? Most összegyűjtöttünk néhány tippet, hogy egyszerűbb legyen a következő időszak.

  • Eduline

1. Olvassátok el a vizsgaszabályzatot!

Mennyiszer próbálkozhattok ingyenesen a vizsgákkal és mikortól kell fizetnetek érte? Hányszor javíthattok egy félévben, ha nem vagytok megelégedve a jegyetekkel? Ezek a szabályok egyetemenként eltérőek lehetnek, ezért érdemes elolvasnotok a saját intézményetekre vonatkozó előírásokat, hogy ne érjen benneteket meglepetés a vizsgaidőszakban.

2. Ne hagyjátok az utolsó alkalomra a vizsgákat!

Talán az egyetemistáknak nem kell bemutatni, hogy mit jelent a halogatás. Sokan úgy gondolják, hogy bőven elég elmenni az utolsó meghirdetett vizsgára, és ezzel ki is van pipálva a tárgy. De mi történik akkor, ha mégsem sikerül átmennetek elsőre?

Ha a vizsgaidőszakban nem sikerült megszereznetek a megfelelő jegyet – legalább a kettest –, akkor utóvizsgára (UV) jelentkezhettek. Fontos, hogy UV-t csak akkor tehettek, ha már van beírt elégtelen osztályzatotok. A legtöbb egyetemen utóvizsgázni a vizsgaidőszak utolsó hetén van lehetőség – ekkor próbálkozhattok meg még egyszer és abban a félévben utoljára a tantárgy teljesítésével.

3. Osszátok be az időtököt!

A legtöbben szeretik néhány napra – maximum egy hétre – besűríteni az összes vizsgájukat, hogy minél gyorsabban letudják őket, de ez nem mindig kifizetődő. Képtelenség ennyi információt egyszerre megjegyezni – főleg, ha tíz-tizenkét tárgyból kell megmérettetnetek magatokat és egy napra több vizsga is jut.

A vizsgaidőszak nem hiába tart nagyjából másfél hónapig. Osszátok szét a vizsgákat 2-3 hétre, így jobban fel tudtok készülni rájuk és kisebb a valószínűsége, hogy ismételnetek kell. Jó taktika lehet, ha végig gondoljátok, hogy melyik tárgy egyszerűbb és ezt már az első héten letudjátok – ehhez persze az is szükséges, hogy már legalább a szorgalmiidőszak utolsó hetében elkezdjetek tanulni a vizsgára.

A vizsgaidőszakkal kapcsolatos infókat és további tippeket itt találtok.

Ezzel a zseniális programmal könnyen rendszerezhetitek a gondolataitokat

Gondolattérképet, angol kifejezéssel mind mapeket hozhattok létre a Coggle nevű szoftverrel, a beadandók és vizsgák időszakában, de szakdolgozati kutatáshoz is nagyon hasznos.

  Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre  

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.