Tandíj nélkül tanultok az egyetemen? Ennyi államilag támogatott félévvel számolhattok összesen

Hamarosan véget ér az őszi szorgalmi időszak. De hány félévig tanulhatnak ingyenesen egyetemen, főiskolán azok, akik államilag támogatott formában kezdték el az egyetemet? Mutatjuk a számokat.

  • Eduline

Az állam összesen tizenkét félévet finanszíroz – ha ennél hosszabb képzésről van szó, például egy hatéves általános orvosi szakról, összesen tizennégy félévig tanulhattok állami ösztöndíjjal.

A tizenkét félévet több képzésre is fordíthatjátok, például egy alap- és egy mesterképzésre.

Hamarosan kezdődik a vizsgaidőszak: infók és tippek a következő hetekre

Hamarosan itt a vizsgaidőszak, a legtöbb egyetemi könyvtár pedig alkalmazkodik a hallgatók igényeihez és meghosszabbítják a nyitvatartási idejüket. Ez jó hír azoknak, akik az utolsó pillanatig halogatják a felkészülést, illetve a zajos kollégiumban lakóknak is, akik csendes környezetben szeretnének felkészülni a vizsgákra.

Állami ösztöndíjas hallgatóként azonban vállalnotok kell, hogy a képzési idő másfélszerese alatt oklevelet szereztek, emellett az oklevélszerzést követő húsz évben az igénybe vett állami ösztöndíjas félévekkel megegyező időtartamú hazai munkaviszonyt tartotok fenn.

Az, hogy állami ösztöndíjas képzésre kerültetek be, még nem jelent végleges finanszírozási kategóriát. Fontos, hogy bizonyos feltételeket teljesítenetek kell, hogy ne veszítsétek el a tandíjmentes helyeteket. A minimális kreditszám elvégzésén kívül a pedig kormányrendeletben meghatározott, képzési területre vonatkozó minimumátlagot is el kell érnetek ahhoz, hogy ne soroljanak át önköltséges képzésre - ezeket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.