Friss világrangsorok: ezekre a listákra nem került fel magyar egyetem

Újabb képzési területi rangsorokat tett közzé a Times Higher Education (THE): ezeken az egyetemeken a legjobbak az oktatási, illetve a jogi képzések. Magyar intézmény ezekre a listákra nem került fel.

  • Eduline

Két újabb területi rangsort hozott nyilvánosságra a londoni székhelyű Times Higher Education (THE). A 2018-as és 2019-es évhez hasonlóan ezekben a listákban az idén sem szerepel magyar egyetem.

Az oktatási képzések rangsorát a Stanford University vezeti, a második helyet a Harvard, a harmadikat pedig a University of Hong Kong szerezte meg. A negyedik az Oxfordi Egyetem, az ötödik pedig a University of California, Berkeley lett. Összesen 477 képzést rangsoroltak: az első húszba a brit egyetemeken kívül európai intézmény nem került be, a legelőkelőbb helyet a kontinensről a Maastrichti Egyetem szerezte meg: 23. lett.

A jogi képzések 2020-as listáját a Stanford, a Cambridge-i Egyetem és a Yale vezeti, a negyedik az Oxfordi, az ötödik pedig a Chicagói Egyetem lett. A legjobb - nem brit - európai intézmény a 27. helyet megszerző Leideni Egyetem lett. A rangsorban 190 egyetem szerepel.

A szakterületi rangsorokat az összesített listához hasonló szempontok alapján állítják össze, vagyis az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció alapján mérték az intézmények teljesítményét.

A szeptemberben közzétett összesített világrangsorba nyolc magyar egyetem került be, az informatikai és a műszaki listában két-két magyar intézmény szerepel. A társadalomtudományi rangsorról - négy magyar egyetemmel - itt olvashattok, a bölcsészettudományi listáról - amelyre Magyarországról az ELTE került fel - pedig itt találjátok cikkünket. A gazdasági és üzleti képzések rangsoráról itt írtunk, az egyetemek nyújtotta oktatási és tanulási lehetőségek, illetve az egyetemi légkör alapján összeállított listáról pedig itt olvashattok.

Ezek a világ legjobb egyetemei: járjátok végig őket

Ódon és nagyszabású épületek, ezeréves működés, világhírű öregdiákok - ezek az intézmények vezetik a legjobb egyetemek rangsorát.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.