Hány hónapig vehettek részt külföldi részképzésben vagy szakmai gyakorlaton, ha az Erasmus+ programra jelentkeztek? Itt vannak a részletek.
Ha elnyeritek az Erasmus+ ösztöndíjat, külföldi részképzésben vagy szakmai gyakorlaton vehettek részt: előbbi esetben 3-12 hónapot, utóbbi esetében pedig 2-12 hónapot tölthettek a kiválasztott országban, de akár kombinálhatjátok is a kettőt.
Szakmai gyakorlatra már az első évtől, részképzésre viszont csak két lezárt félév után jelentkezhettek. A pályázatokat a felsőoktatási intézményben tudjátok leadni, ott érdeklődhettek a határidőkről és a partneregyetemekről is.
Az Erasmus+ programmal kapcsolatos tudnivalókról itt írtunk részletesen, itt pedig azt nézhetitek meg, hogyan finanszírozhatjátok a költségeiteket diákhitelből.
Állami ösztöndíj: mennyi idő alatt kell elvégeznetek a képzést, ha Erasmusra mentek?
Ha állami ösztöndíjasként tanultok az egyetemen, főiskolán, a képzési idő másfélszerese alatt kell megszereznetek a diplomát. Mi a helyzet, ha egy vagy két félévet külföldön töltötök az Erasmus program keretében? Olvasói kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
