Ha állami ösztöndíjasként tanultok az egyetemen, főiskolán, a képzési idő másfélszerese alatt kell megszereznetek a diplomát. Mi a helyzet, ha egy vagy két félévet külföldön töltötök az Erasmus program keretében? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Szeretnék Erasmusra jelentkezni, de nem tudom, mi a szabály: beleszámít a külföldi félév a diplomaszerzés határidejébe? És az állami félévekbe?
Igen, az Erasmussal külföldön töltött félévek is beleszámítanak az oklevélszerzés állami ösztöndíjasokra vonatkozó határidejébe, ami a képzési idő másfélszerese. Tehát - a passzív félévekkel ellentétben - az erasmusos szemeszterek nem tolják ki ezt a határidőt.
Az állami ösztöndíjas támogatási idő - osztott képzés esetén összesen 12, osztatlan képzés esetén 14 félév - az Erasmus alatt is csökken, és az adott szakon képzési időn felül ebben az esetben is még maximum két szemeszterig tanulhattok ingyen.
Januártól változnak az azokra vonatkozó szabályok, akik nem szerzik meg időben a diplomát: a részleteket itt olvashatjátok.
Külföldi tanulási lehetőség: minden, amit az Erasmus+ programról tudni kell
Szívesen tanulnátok külföldön vagy szereznétek szakmai tapasztalatot egy másik országban? Fejlesztenétek a nyelvtudásotokat anyanyelvi környezetben? Az Erasmus+ program keretében akár egy évet is eltölthettek külföldi főiskolán vagy egyetemen. Mutatjuk a részleteket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
